Újra itt a jó idő, és sokak félelme az, hogy esetleg darázscsípést szenvedhetnek el, s ha ráadásul  valaki allergiás is a méh vagy a darázscsípésre, akkor még jobban aggódhat emiatt. Hiába mondjuk, alapvető dolog, hogy messzire kerülje el az olyan helyeket ahol összeakadhatna velük. De ez nem is olyan könnyű feladat. Persze ahol tudjuk, hogy darázsfészek van, azt el tudjuk kerülni. Ám a darazsak is ilyenkor kezdenek új fészkeket alapítani, tavasszal mikor a télen hibernálódott méhkirálynő újra ébredezik és próbál új kolóniát  létrehozni.

Fészkelőhelyeik

Ezért is  mondhatjuk, bárhol lehet fészkük, ott, ahol nem is  gondolnánk, és nem is számítanánk rá. Kedvenc ilyen helyeik lehetnek például a padlások. Oda ugyanis nem sokat járnak fel az emberek és ezért háborítatlanul tudnak akár hatalmas méretű fészkeket is létrehozni. Olyankor  vesszük észre lehet már csak, mikor azt látjuk, hogy egyre több darázs röpköd ki és be, s tűnik el a padlásajtó mögött. Általában míg csak egy két példány szálldos  a ház körül, fel sem figyelünk rájuk. Pedig ha időben észrevennénk, akkor sokkal könnyebb lenne az irtásuk is. De remekül be tudnak fészkelni például a régi típusú redőnytokokba, a gipszkarton és a szigetelőanyag közé. A német darázsnak pedig az egyik legkedveltebb  fészkelőhelye éppen ez, a gipszkarton mögé költözik be, s egy idő után az is gyakran előfordul, hogy átrágják a gipszkartont s a  mennyezetet is, de fészkelhetnek a falba is, elég egy kis rés amin be tudnak jutni. Aztán Lehet, hogy egyszer csak tömegesen zúdulnak be a lakásunkba.

Figyeljünk tehát a jelekre!

Sokan kérdezik, de hogyan vehetem észre, ha hozzám akar beköltözni a darázs? Mint említettem, gyanús lehet az is, ha egyre többet látok röpködni a ház körül. Vagy a kertes házak esetében akár a melléképületekbe is beköltözhetnek, az állatok tartására szánt ólakba, de akár a garázsba is.  De mikor már bent a lakásban is kaparászást lehet hallani a falból, először talán valami rácsálóra is gondolhatunk. Ám ha már sokan vannak, nagy a kolónia,  akkor akár a hangos zümmögés is felhívhatja rájuk a figyelmünket. Később esetleg már át is rágják a falat, akkor bizony nagy a baj! Nem is gondolnánk, de szinte mindenen át tudnak jutni. Hiába tömítjük el esetleg a bejárati nyílásukat pur habbal, rövid időn belül azon is átrágják magukat.

Így volt ez tavaly egyik ismerősömnél is.Mesélte, hogy a fürdőszoba ablakuknál vették észre, hogy egyre sűrűbben látnak kívül darazsakat röpködni. Nem tulajdonítottak nagy figyelmet  neki, hisz szúnyogháló is volt rajta. Míg aztán bent a fürdőszobában is megjelentek először csak egy két példány, majd naponta egyre többen. Fújták őket darázsirtó spry-vel, bizony nem győzték venni az újabb flakonokat, de nemhogy elkoptak volna, hanem egyre többször zavarták meg a nyugalmukat. Látták, hogy a szúnyoghálót is képesek voltak több helyen is kilyukasztani és azon keresztül mentek be a lakásba. Már ott tartottak, hogy félve nyitottak be az ajtón, mikor fürödni akartak, s ekkor  döntöttek úgy, hogy ezt a problémát már maguk nem tudják megoldani.  Hívtak egy darázsirtással foglalkozó szakembert, aki először felkutatta a fészkelő helyüket és profi módon gondoskodott a kiirtásukról. Szerencsére darázscsípést nem szenvedtek el az ott lakók, de nagyon megnyugodtak, mikor újra “darázsmentes” lett a házuk.

Védekezhetünk-e házi módszerekkel?

Több embertől is hallottam, hogy ő inkább, ha felfedezi a darazsakat az otthona körül először is kipróbálná a különböző házilagos módszereket, amik szinte mondatjuk szájról szájra terjednek. Ám nem biztos, hogy ezek megbízhatóak és nem rejtenek veszélyeket! Mikor ne kezdjünk magunk a darázsirtásba? Mindenképp veszélyes lehet, ha olyan rejtett helyekre  fészkelik be magukat ahol nehezen lehet megközelíteni, mert akkor ugye a menekülési útvonalat is nehezebb elérnünk, ha a támadásuktól kell tartanunk.

Ha a darázsfészek mérete elérte mondjuk egy nagyobb focilabda méretét, vagy ettől nagyobb is, akkor meg se próbáljuk még megközelíteni sem, s a saját magunk által végzett  irtást pedig tanácsolom, hogy inkább felejtsük is el. Akkor sem ajánlom a fészek megbolygatását, vagy különböző módszerek kipróbálását, ha mondjuk lódarázs okozza a problémát, mert ezek nagyon veszélyesek lehetnek. De semmiképp ne közelítse meg őket olyan személy sem, aki a darázscsípésre allergiás mert ez esetben akár halálos is lehet számára a szúrása.

Néhány házi módszer

Csak érdekességképpen említek meg néhány olyan módszert, hogy miket is ajánlanak a darazsak ellen. Sokan esküdnek arra például, hogy a porszívót a fészek bejáratához állítva, s bekapcsolva, rengeteg darazsat össze tudunk szedni azok közül akik épp  be s kirepülnek. Ez igaz is lehet, viszont akik bent vannak a fészekben, s még csak növegetnek azok ellen nem hatásos, tehát egy idő után újra azt vehetjük észre, hogy elszaporodtak megint, s röpködnek tucatjával a környezetünkben.

Ugyan ilyen hatású a fészek elé állított ventilátor is. Üzemelése közben ez is sok méhet képes megölni, de nem adhat végleges megoldást, egy idő után a darazsak képesek azt kikerülni és más útvonalon megközelíteni a fészküket.

A bátrabbak beöltözve, és éjjel próbálják meg a fészket megsemmisíteni. Ám ha akár csak egy zseblámpát visznek magukkal például a padlásra, annak a fénye is elég, hogy előcsalogassa a rovarokat és könnyen megeshet, hogy meg fogják támadni. Sok ilyen módszerről olvashatunk még amik esetleg az interneten is keringenek. Ám óvok mindenkit attól, hogy ezeket kipróbálja, mert rendkívüli veszélyt jelenthetnek, s bizton állíthatom azt is, hogy nem fogják elérni vele a darazsak végleges kiirtását.

A lódarázs nem veszélyes?

Gyakran hallani ezt is, hogy ugyan, a lódarázstól egyáltalán nem kell félni, mert nem csípi meg az embert. De erre azt tudom mondani, hogy ez egy <h2><font color=”orange”;>tévhit csak velük kapcsolatban.  A lódarázsnak a  szúrása bizony igencsak fájdalmas, és általában mindenkinél  helyi duzzanatot okozhat. De ez még nem minden, hiszen azoknál az embereknél akik  érzékenyek rá erős  allergiás reakciót, sőt akár anafilaxiás-sokkot is kiválthat. De ezt persze a többi darázsfajra s a méh csípésére is igaz.

Még annyit érdemes megjegyezni velük kapcsolatban, hogy a lódarázs általában nem agresszív rovarfajta. Ám ha arról van szó, hogy a fészkét megbolygatják, akkor azt védelmezve azonban támadásba lendülhet. Mint ahogy említettem is, a  szúrása rendkívül fájdalmas ezért ellenük mindenképpen  szakember “bevetését” javasolnám.

Okozhatnak e betegséget a darazsak?

Ez a kérdés is felvetődik elég gyakran, mikor a rovarokról kérdeznek. A válaszom az, hogy igen, a csípésen kívül más veszélye is lehet a jelenlétüknek. De mi is ez?

Mivel a darázs teste többféle mikroorganizmusokkal is erősen szennyezett lehet, bizony veszélyt jelenthet ránk mikor az élelmiszereinket, elsősorban a gyümölcsöket  megmássza, mert ezzel többféle betegséget is terjeszthet. Ezért is hangsúlyozzák mindig számukra, hogy  csak alaposan megmosott gyümölcsöt fogyasszunk.

Bízom benne, hgy ebben a bejegyzésemben is tudtam érdekes és hasznos információkkal szolgálni. S ne felejtsük el, csak a szakember által végzett rovarirtás tud teljeskörű védelmet adni számunka a darazsak ellen is!