Már egész kora tavasszal, ahogy a jó idő megérkezik, a rovarok is előbújnak a téli rejtekeikből, így vannak  ezzel a darazsak is. Aztán egész nyáron bárhol találkozhatunk velük a szabadban. Sok ember fél tőlük, hiszen komoly gondot tud okozni egy méh, vagy darázscsípés. Sokszor észre sem vesszük, és beköltöznek az otthonainkba is. A padláson, a szélvédő deszka belsejébe, nem használt melléképületekbe, de még a kéményekbe is gyakran tanyát ütnek.  Érdemes erre tehát nagyon figyelni a tavaszi időszaktól kezdve, hogy nehogy elszaporodjanak nálunk is, mert akkor már nagyon nehéz lesz kiirtani őket! Persze elkerülni sem könnyű a támadásukat, de ha nem piszkáljuk a fészküket, nem hadonászunk ha a közelünkbe repülnek, akkor kisebb az esély arra, hogy belénk szúrják a fullánkjukat. A darazsakról tudnunk kell, hogy a méhekkel ellentétben, ők vissza tudják húzni a fullánkjukat, ha az embert megszúrják, s ezért többször is támadásba tudnak lendülni ellenünk.

Miért is veszélyesek a darazsak?

Hazánkban is nagyon sokan vannak, mintegy háromszázezer ember lehet körülbelül aki  allergiás a darázscsípésre. Náluk a  rovar fullánkjával a szervezetbe juttatott méreganyag igen súlyos, akár életveszélyes állapotot is eredményezhet. Sokan kérdezik azt is, hogy, honnan tudhatjuk meg, vajon mi is allergiásak vagyunk-e, és mi a teendő csípés esetén?

Ma már annyira bevésődött a köztudatba a méh és darázscsípés okozta allergiától való félelem, hogy sok ember, ha a szúrás megtörténik már egy nagyobb piros folt vagy égető érzés esetén is bepánikolnak, s azt gondolják lehet ők is allergiásak a rovarok csípésére

Ám igaz, hogy jobb félni, mint megijedni, de  a normálisnak mondható tünetek, reakciók és az allergia között óriási a különbség. Az  előbbi csupán csak kellemetlen, fáj  és bepirosodik, az allergiás reakció viszont fulladást, anafilaxiás sokkot és legrosszabb esetben halált is okozhat.

Hogyan tudjuk megállapítani, hogy melyik történik velünk?

Gyakran felmerülő kérdés ez is, hogyan tudjuk  megkülönböztetni őket, és az is,hogy  mit kell tennünk, ha megtörtént a baj.Tehát normál reakció vagy allergia?

A darázscsípés esetén négyféle reakciót lehet megkülönböztetni.Normál esetben a csípés körül kis piros folt jelentkezik, amikor is  égő fájdalmat érzünk, s elsősorban a fájdalom enyhítése a cél minél előbb. Sok olyan ötletet és tanácsot olvashatunk házi praktikákról erről az interneten is, hogy hogyan lehet enyhíteni a tüneteket, viszketést duzzanatot.Ám sajnos sok esetben felesleges készítményeket javasolnak.

Először is jó ha tudjuk, hogy mi a  különbség  a rovarharapás és rovarcsípés között. A rovarharapás során az állat “belénk harap” a szájszervével, és eközben különböző betegségeket kaphatunk el, amiért is veszélyes lehet, de méreganyagot viszont nem juttatnak be a szervezetünkbe. Valószínű sokan nem ismerik ezt a tényt, hogy  például a szúnyog, a kullancs, a bolha, vagy egyes pókok.  “csípése” is rovarharapásnak számít. A darázscsípés alkalmával viszont méreganyag kerül a szervezetünkbe, ami nem csak helyileg okozhat viszketést, duzzanatot, hanem mint említettem, olyan allelgiás reakciót is kiválthat, amibe akár bele is halhatunk, hiszen a keringés összeomlását idézheti elő.

Mi történik, ha  általános vagy szisztémás reakcióról beszélünk?

Ilyenkor  csalánkiütés jelenhet meg a bőrünkön  test szerte, amit arcödéma, szem alatti táskák, tenyér- és talpviszketés is kísérhet. Súlyosabb tünet, ha nehezített légzés, légszomj, mellkasi fájdalmak is jelentkeznek, különösen kell vigyázni ha szédüléssel, ájulással járó rosszullét lép fel!. Ha ezen tünetek közül bármelyiket tapasztaljuk akkor  azonnal a következőket kell megtenni:

Ha méhcsípést szenvedünk, akkor próbáljuk meg azonnal  eltávolítani a fullánkot  de ne csípjük össze a helyét az ujjainkkal. A méh csak egyszer tud csípni, s a csípés után a fullánk vagyis a kis “méregzsák” sokszor a bőrünkben marad s a méreg néhány másodperccel a csípés után fel is szabadul. A fullánkot mindenképp érdemes kiszedni, mert a bőrben maradva gyulladást okozhat.

A gyógyszertárakban vagy akár a drogériákban sokféle olyan krémet lehet megvásárolni, amelyek gyógynövény tartalmuknál fogva enyhítik a csípés után jelentkező viszketést és fájdalmat. Viszont azt is jó megemlíteni, hogy egyéni érzékenységtől függ igaz, de  ezek is okozhatnak helyileg bőrgyulladást, ezért érdemes erre is figyelni az alkalmazásuk esetén. Vannak persze házi praktikák is, amit sokszor kipróbáltak már az idők folyamán, ilyen például a csípés helyére tett  félbevágott paradicsom, vagy citrom, amely a bőrre helyezve szintén segít enyhíteni a tüneteket. Ki lehet próbálni, de nincs rá garancia, hogy hatásos is lesz.

Mit tegyünk allergiás reakció jelentkezésekor?

Ami az első és legfontosabb teendő, hogy azonnal mentőt kell hívni!  Ha van a közelben  orvosi rendelő, akkor haladéktalanul oda kell vinni a beteget. De mivel ilyenkor tényleg minden perc számít,csak akkor tegyük ezt, ha valóban egy-két perc alatt elérhető az orvos. Ha mentőt hívunk, és várni kell rá míg  kiérkezik, addig is meg kell próbálni segíteni.Ilyenkor lehet esetleg  a kalciumtablettával megpróbálkozni, ha van nálunk. Oldjuk fel egy pohár vízben  és kíséreljük meg megitatni a beteggel. Ám van, hogy ez nem mindig lehetséges, főleg, ha a garat és a nyelőcső már elkezd duzzadni. Ezért nincs sok idő a gondolkozásra, ha a beteget  nem tudjuk megitatni, akkor el kell kezdeni a nyelv hűtését.

Ezt hogyan csináljuk?

Ha van csap a közelben, akkor onnan kell a hideg vizet a szájába  folyatni, de úgy, hogy közben nehogy félrenyeljen. Vagy másik lehetőség, ha hideg vizes zuhany alá állítjuk és arra kérjük, hogy a szájába is engedjen a vízből. Ezzel azt tudjuk elérni,  hogy a nyelv lassabban duzzad meg, és így késleltethető az esetleges fulladás és az anafilaxiás sokk is, amin tényleg csak az orvos tud segíteni. Ami nagyon lényeges még, hogy egy percre sem szabad egyedül hagyni a beteget, hiszen egyetlen másodperc alatt is megtörténhet a baj, valamint nyugtatólag hat rá mivel elég sokkos állapotba kerülhet, ha tudja, hogy nincs egyedül és várhatja a segítséget, ami ebben az életveszélyes helyzetben nagyon sokat számít. Az anafilaxiás sokk egyetlen ellenszere az ephinephrinnek is nevezett adrenalin. Ezt régebben kizárólag csak az orvos  adhatta be annak, akinek szüksége volt rá, de ma már  receptre is megvásárolható a fecskendős, úgynevezett “önbelövős” fajta. Igaz ez elég drága, de életmentő lehet, ezért aki tudja magáról, hogy  allergiás a méh és darázsszúrással szemben, jó ha tart magánál egy ilyen szert.

A mai bejegyzésben elsősorban a darázscsípéssel és annak következményeivel foglalkoztam, de nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy mennyire fontos a darazsak irtása, ha olyan helyre költöznek be, ahol minket veszélyeztethetnek a mindennapok során. Ezért  nem ajánlom tehát, hogy mindenki egyénileg próbálkozzon meg az irtásukkal, ha már nagymértékben elszaporodtak a fészekben, mert bizony tragédia is lehet a vége. Hívjunk inkább egy rovarirtással foglalkozó céget, akinek a szakembere segít megszabadítani bennünket ezektől a veszélyt jelentő darázsfészkektől és rovaroktól.