Érdekes volt ez a tél most, hogy már itt a tavasz, s visszatekintünk, elmondhatjuk, hogy egymást váltották a hideg és a meleg időszakok. Januárban már volt olyan napsütéses idő, mikor a nagy legyek és különböző rovarok előmerészkedtek a rejtekhelyükről. Nem csak a virágok kezdtek kibújni a tavasz közeledtével, de hangyát, katicát, méhet is láttam már , hogy felderítsék, vége van e a télnek? De aztán újra jött a hideg, havazás. S nem is beszélve a márciusról, amely most olyan szeszélyes arcát mutatta, mint amilyen régebben az április szokott lenni. De vajon ez a fura időjárás megzavarta e az állatvilágot is? Több cikkben is írtam már a darazsakról. Vajon a kemény minuszok alatt elpusztultak a királynők is?

Ahogy hallottam, a kertészkedő emberek elmondása alapján vannak darazsas és kevésbé darazsas évek. Mint azt tudjuk, a hideg idő beálltával bizony a darazsak többsége a dolgozók “hadai” elpusztulnak. Elmondhatjuk, hogy nagy szerencse az, hogy a hazánkban élő darázsfélék egyáltalán nem bírják a hideget és a telet. Ezt a hideg évszakot egyedül csak a megtermékenyített királynő képes átvészelni, de ő is csak akkor, ha talál megfelelő búvóhelyet magának, ahol sikerül kitelelnie, ez általában a fészek közelébe szokott lenni. De érdekesség vele kapcsolatban, hogy ha nem termékenyítenék meg még a tél beállta előtt akkor a királynő is elpusztulna.

Milyen hidegnek kell lenni, amikor már bátran a darázsfészek közelébe mehetek?

Gyakran teszik fel ezt a kérdést az emberek, mikor a darazsakról írok. Saját tapasztalat alapján mondhatom, hiszen nálunk is volt egy darázsfészek a melléképületben, amit csak sajnos akkor vettem már észre mikor jó nagy fészket sikerült építeniük. Persze nyáron meg sem lehetett közelíteni, ki be röpködtek folyamatosan a darazsak, s nem szerettem volna ha megcsípnek. Ekkor elkezdtem figyelni, őket, vártam mikor jön el az az idő, hogy lehűljön a levegő annyira, hogy már ne tudjanak kirepülni.

Amikor már csak kb. 0 fok volt napközben is, akkor már látható volt, hogy kezdenek egyre jobban lelassulni, aki kimerészkedett, az is teljesen elgémberedett, tehát már nem jutott vissza a fészekbe. Aztán mikor ettől még hidegebb lett, mínuszba ment át a hőmérő higanyszála, már inkább csak másztak, mint repültek. De úgy látszik vannak olyan példányok, amelyek egy bizonyos ideig képesek ellenállni akár a nagyobb hidegnek is, mert lehet meglepő, de láttam már – 2 °C-ban is repkedni őket. A legbiztonságosabb azt mondhatom a darázsfészek leverése, vagy más módon történő irtása, akkor, ha megvárjuk amikor hajnalban legalább mínusz 5 fok körül lesz, vagy még hidegebb. De mielőtt magunk kezdenénk ehhez hozzá, felhívnám arra a figyelmet, hogy sokkal biztonságosabb és elkerülhetjük a darázscsípéseket, ha szakemberre bízzuk ezt a feladatot. Neki van megfelelő szaktudása, és tapasztalata, hogy hogyan is kell elpusztítani ezeket a fészkeket.

Megfagytak a darazsak?

Ezzel a kérdéssel indítottam a mai cikket, s erre már a válasz meg is született. Igen, nem bírják ki a telet, mondhatjuk az egész kolónia elpusztul, a királynő kivételével. Aztán majd a sikerrel áttelelő királynő tavasszal felébred, és hozzákezd a fészeképítéshez, az első dolgozókat még ő, saját maga neveli fel. Majd ahogy kikelnek a dolgozók, az ő feladatuk, hogy átvegyék az utódok gondozását és a fészeképítéssel kapcsolatos teendőket és a táplálékszerzés is rájuk marad. Ilyenkor a királynő dolga már csak a peterakás lesz. S újra indul a körfogás. A darazsak aztán egész nyáron folyamatosan szaporodnak a tavasz kezdetétől, s mivel egyre több darázs van, érthető, hogy egyre több kis darazsat is tudnak gondozni, így a nyár vége felé már egyre több lesz belőlük

Olyannak mondható ez mint például a sejtek osztódása, s a nyár végére akár kiugróan magas is lehet a számuk. Tehát a megfigyelések szerint, lehet egyik évben túlszaporodnak a következő évben meg szinte összezsugorodik az állományuk. Ezt természetesen befolyásolhatja az időjárás, tehát ha nagyon hideg a tél, akkor megesik, hogy a következő nyáron kevesebb lesz a darazsak száma is majd.

Veszélyesek a darazsak a méhekre?

Sokan méhészkednek manapság, a magyar méznek világszerte óriási ismertsége és piaca van. De vajon a méhekre veszélyesek e a darazsak? Kell e félteniük a méhész gazdáknak őket ettől a gyakran agresszív rovartól? Sokszor a „darazsak inváziójának” elsősorban az az oka, hogy egyre több szelíd méhet tartanak az emberek, amelyeket a darazsak tápláléknak tekintenek és elrabolják tőlük a mézet is. Ezért állhat elő az az eset, hogy minél több a méh, annál több a darázs is. Lehet védekezni ellenük természetesen, s kell is! Akár házilagos módszerekkel is megpróbálhatjuk, de jó ha tudjuk, ezzel nagyobb raj esetén nem érhetünk el sikert, hívjunk inkább minden esetben olyan szakembert aki tud nekünk ebben segíteni.

A földben lévő darazsak

Mondhatjuk talán az egyik legrosszabb eset, mikor a kertünkben olyan darazsakat látunk akik hipp-hopp egyszer csak eltűnnek a szemünk elől a föld alá. Ha jobban megnézzük, akkor láthatjuk, hogy apró lyukak jelzik a talajban azokat a helyeket ahol eltűnnek. Miért is veszélyes ez? Mivel nem látjuk őket a fűben, homokban, könnyen ráléphetünk, és már meg is történt a fullánkjuk belénk eresztése. Főképp ahol kisgyermek is van a családban, ők még jobban ki vannak téve ennek a veszélynek, ha például a homokozóban játszanak, vagy a fűben, mezítláb szaladgálnak.

Ezért ajánlatos, ha esetleg olyan ismeretlen terepen járunk, akkor ne vegyük le a cipőnket, mert könnyen megjárhatjuk. Ezeknek az irtását sem javasolnám, hogy magunk próbáljuk végezni, mivel előfordul hogy a fészeknek több ki és bejárata van, ezért a járat eltömésével hiába is próbálkoznánk. Amit ajánlanak többen is a forróvizes és vegyszeres beöntés csak ritkán vezet eredményre, hisz ez a fajta darázsfészek is lehet akár óriási, (50-80 cm átmérőjű sem ritka!) illetve akár lefelé 1-2 méter mélységben is lehet. Ezért is nagyon veszélyesek, mert nem látjuk mivel is van dolgunk. Hiszen ilyenkor előfordulhat, hogy a darazsak fészkét bolygató embert tömegesen támadhatják meg a lakóhelyüket védelmező dolgozók. Tehát óvakodjunk tőlük is!

Ha ilyenkor is irtást végző szakemberhez fordulunk sokkal jobban járunk, hisz ők a saját módszereikkel például nyomásporozással ,( amikor rovarirtó port fújatnak a fészek belseje felé) akár azonnali hatást tudnak elérni. A darazsak mondhatni rögtön elpusztulnak, hiszen ez az anyag egészen a fészek belsejéig is elér. Ezzel ki tudjuk védeni azt, hogy ne kelljen a darázsfészek miatt felásni az egész kertet és nem csípnek meg bennünket tömegesen. Ráadásul ez a módszer még környezetkímélőnek is mondható, mivel nem károsítja a közvetlen környezetet, a növényeket, és szagtalan, veszélytelen, viszont tartós megoldást nyújt.

Remélem sikerült ebben a cikkben is hasznos információkkal szolgálni, a lényeg, irtsuk a darazsakat!