Lassan vége lesz a hosszú télnek, s ha a időjárás nem is mindig ezt jelzi, biztosak lehetünk benne, hogy a természet is ébredezik. Újra előbújnak a növények, és kíváncsian jönnek elő az állatvilág különböző egyedei is, akiket télen bizony nem láthattunk, mert jól elrejtőztek a szemünk elől. Igyekeztek olyan helyet keresni, ahol túlélhették a téli időszakot. Igaz volt olyan nap is még karácsony előtt, amikor a napsugár jó melegen sütött és a házfalakon megjelentek a legyek és a katicák, egy méhecske is bejutott akkor a lakásunkba, a napsütés csalóka fénye megtévesztette és túl korán merészkedett elő. Hamarosan számos rovar is előjön majd a rejtekhelyeikről, melyek közül vannak olyanok is, akiktől bizony sokan tartanak, és félnek, ilyenek például a darazsak és a méhek, akik nagy riadalmat kelthetnek azokban, akik nem ismerik fel őket. Nem tudják megkülönböztetni, hogy melyik a méh és melyik a darázs. De épp ezért is, jó ha tudjuk, hogy a sárga-fekete mintázatú rovaroknak nem mindegyike jelent veszélyt az emberre.Elevenítsük fel tehát most amiről többször is írtam már korábban s ismerjük meg azokat a fontosabb tulajdonságokat, amelyek segítségével már mi magunk is meg tudjuk állapítani, hogy egy mérgező vagy egy teljesen ártalmatlan rovarral találtuk szembe magunkat.
Hogyan tudjuk felismerni és megkülönböztetni a darazsat és a méhet?
Már ez a feltűnő szín és a csíkos mintázat is azt jelzi nekünk, hogy egy számunkra veszélyes rovarral állhatunk szembe.Ha csak rápillantunk a felénk közeledő állatra, akkor lehet, hogy első ránézésre könnyen összetévesztetőek. Ám azt tudjuk már, hogy a méhek csak ritkán okoznak problémákat, hiszen a hazánkban élő méh fajták lényegesen békésebb természetűek a darazsaknál, és elmondhatjuk, hogy az embert csak ritkán támadják meg talán kivétel a házi méh, amely néha számos darázsfajnál is agresszívabb lehet. A darazsak viszont ezeknél sokkal támadóbbak, vélt vagy valós fenyegetés esetén gyakrabban használják a méregmiriggyel felszerelt fullánkjukat.
Nézzük meg akkor mi jellemző a méhekre
Nem is hinnénk lehet, de a méheknek mintegy 1000 fajuk ismert. Vannak akik magányosan élnek, de legtöbbjükről azért elmondató, hogy inkább kolóniákat alkotnak. A méheknek köszönhetjük, hogy mézet állítanak elő vagy a méhviaszt és emellett még egyéb termékeket is, gondolok itt például a propoliszra. Azonban nekünk embereknek egyik legfontosabb tulajdonságuk, hogy segítenek a növényeink beporzásában, hisz nélkülük bizony nem lenne termés a növényünkön, ezért elmondhatjuk, hogy nagyon fontos szerepet játszanak az élerünk ezen területén.
Mit tudhatunk a viselkedésükről?
A méhekre jellemző az, hogy a szúrási hajlandóságuk igencsak különböző, a dongóméhek például békésebb természetűek, s épp ezért az embert csak ritkán támadják meg. A fullánkjuk amitől leginkább tartanunk kell, az nem más, mint egy módosult tojócső, tehát ezért jó ha tudjuk, hogy csak a nőstény állat képes a szúrásra! Ám a darazsak és a méhek fullánkhasználata között is van egy lényeges különbség. A méheknek a fullánkja háromágú és visszahajló mely fűrészfogra emlékeztető úgynevezett horgokban végződik.Ezért van az, hogy ha egy méh esetleg egy másik rovart szúr meg, akkor a fullánkját minden nehézség és akadály nélkül vissza is tudja húzni. Azonban nem ez a helyzet akkor, ha egy emberen próbálja ki a fullánkját. vagy esetleg valamelyik házi kedvencünkön, kutyán, macskán vagy más gerinces állaton. Mert ilyenkor az történik, hogy a horgok megakadnak, és amikor a méh vissza szeretné rántani a fullánkját akkor az az egész potroh végével és az utolsó idegdúcokkal együtt kiszakad a testéből és a méh így nagyon rövid időn belül el fog pusztulni.
Veszélyes e a méh csípés?
Erre azt kell mondanom, hogy a legtöbb esetben nem. Csak égő fájdalmat érzünk a csípés helyén egy ideig. és piros duzzanatot. Ezek a helyi tünetek csak a szúrás közvetlen területén jelentkeznek. Akkor válhat életveszélyessé már akár egyetlen csípés is, ha a szúrás a légutakat éri, mert ilyenkor a helyi duzzanat elzárhatja a levegő útját és fulladás állhat be.
Tudnivalók a darazsakról
Mint ahogy a cikk elején is említettem a darazsak sokkal harciasabbak a méheknél.Főleg jellemző ez rájuk akkor, ha a fészküket érzik veszélyben, akkor annak a közelébe lépő “betolakodót” biztos, hogy meg fogják támadni, és többször is igyekeznek majd megszúrni. Az embert azért általában nem bántják, csak akkor, ha tényleg veszélyt éreznek, például ha rájuk lépünk, nem vesszük észre őket a földön, vagy ha a fészküket megpiszkáljuk. Akkor is “bevadulhatnak” ha például megakadályozzuk a táplálékszerzését vagy a folyadékhoz jutásukat, vagy ha a kezünkkel gyors mozdulatokat végzünk, hessegetni próbáljuk, és ezzel megijesztjük őket. A darazsak a méhekkel ellentétben a fullánkjukat, amelyen finom kampócskákat láthatunk, teljesen sérülés mentesen vissza tudják rántani ha embert szúrnának is meg.
Míg a méhek szőrösek még a lábukon is, addig a darazsak csupaszok! S az is igaz, hogy a darazsak nem porozzák be a növényeinket. Ők elsősorban ragadozóak, de van, hogy gyümölcsöket is esnek, ezt gyakran láthatjuk a kiskertünkben is ősszel, a gyümölcsök érésekor. Ám mint említettem már, hogy alapvetően ragadozók, így roppant fontosak számunkra a biológiai növényvédelemben.
Ébredezés a tél után
Azt bizonyára tudja már mindenki, hogy a darazsak nem élik túl a hideg és hosszú telet. Egyedül csak a királynőjük képes erre, ha megfelelő helyet talál magának még a tél beállta előtt. s ezt általában a fészek közelében teszi. Mikor beköszönt a melegebb idő, a napsütés, a tavasz a “hibernált” királynő magához tér, előjön a búvóhelyéről és elkezdi keresni az új fészek építésére szolgáló legmegfelelőbb környezetet. De lehet, hogy ez egyáltalán nem az előző évi fészek közelében lesz majd.
Ha rátalált a megfelelő helyre, a királynő nekikezd a fészek kiépítésének. amibe majd megkezdi a tojások lerakását. Az a megtermékenyített sperma, amelyet még ősszel raktározott el, ilyenkor kerül felhasználásra. Nincs könnyű dolga, hiszen a fészek építés nehéz feladata mellett, a lárvák etetését 4-6 hétig majd még önmaga végzi. Az első dolgozó példányokat is maga neveli fel. Majd a kikelő dolgozók aztán átveszik ezt a “munkát” és az utódok gondozását valamint a fészek körüli munkákat, s a táplálékszerzést.Így a királynőnek már csak a peterakással kell foglalkoznia. Egyetlen királynő képes arra, hogy maga egy óriási méretű kolóniát is kiépítsen.
Készüljünk fel tehát már most, hogy ebben az első tavaszi hónapban megjelenhetnek nem csak a méhek , hanem a darazsak is a közelünkben, s jó ha óvatosak vagyunk velük. Ne felejtsük el, hogy ha meglátjuk a házunk, lakásunk körül röpködni, ne hagyjuk figyelmen kívül. Ha csak egy-egy példányt látunk is a közelükben, kövessük nyomon az útját,. Ne adjunk nekik esélyt arra, hogy hatalmas kolóniákat tudjanak kiépíteni nálunk, például a padláson, a redőnyök tokjaiban, amik kedvenc fészeképítési helyeik. Ha úgy gondoljuk, hogy már nagyon elszaporodtak,a darazsak nálunk, akkor mindenképp hívjunk szakembereket a kiirtásukra, mert nem érdemes kockáztatni a csípések akár életveszélyt is jelenthetnek ránk.