Így a nyár vége felé is még nem hogy csökkenne a méh vagy a darázscsípések száma, inkább növekszik. Ezen a nyáron amúgy is igencsak sok rovart lehetett látni, s az ősz közeledtével ahogy érnek a zamatos gyümölcsök, a körte, az őszibarack,a szilva, és a szőlő körülöttük egyre több rovart láthatunk röpködni. De tudjuk-e, hogy hogyan tudjuk megkülönböztetni őket, s melyek a veszélyesek, mit okozhat ha megszúr bennünket, hova forduljunk, ha ez például allergiát válthat ki nálunk. Nézzünk most ennek utána.

Hogyan tudjuk őket megkülönböztetni?

Nem csak a kertben, a gyümölcsösök körül, hanem mondjuk egy kirándulás alkalmával vagy kerti sütögetések, esetleg fagylaltozás közben, vagy a piacon vásárolva, gyakran megkörnyékeznek bennünket a sárga-fekete színű rovarok. Amit tudnunk kell róluk, hogy a méhek és a darazsak sok mindenben hasonlítanak egymásra, de számos dologban különböznek is. A tavasztól késő őszig támadó fullánkosok közül hazánkban a darazsak és a méhek a legismertebbek.A biológiai jellemzőik szempontjából valóban hasonlóak, de ha a hasznosságuk alapján vizsgáljuk meg őket már sok eltérő dolgot láthatunk.

Mit kell tudni a darazsakról?

A darazsak általában 15-20 mm hosszú, fekete-sárga rajzolatú, kissé szőrös, hártyás szárnyú rovarok. Magyarországon több száz fajuk is megtalálható. Vannak magányosan élő darazsak s olyanok is, akik inkább a társas együttélést gyakorolják, ezek úgynevezett “államokban” élnek. Táplálkozásukra jellemző, hogy fehérjéket fogyasztanak, így például pókokat, kisebb rovarokat, elhullott állatokat, de ezenkívül a gyümölcs és a szerves hulladék is megjelenik az étkezésükben. De mint ahogy említettem is, előszeretettel rászállnak az emberek élelmiszereire, így különféle kórokozókat is terjeszthetnek! Tehát ebből a szempontból is veszélyesek lehetnek!

Mikor támadnak a darazsak?

A darazsak igencsak harciasnak mondható állatok, főleg ha a fészküket megbolygatjuk, vagy hadonászni kezdünk mikor a közelünkbe repülnek, biztos, hogy támadásba lendülnek ők is. A számukra betolakodóknak számító embereket kíméletlenül igyekeznek megszúrni, s nem véletlenül írtam, hogy megszúrni, mert a darazsak nem csípnek, hanem szúrásra használják a fullánkjukat. Viszont az embert általában nem bántják, csak akkor, ha veszélyt éreznek, ha rájuk lépünk, vagy azt érzékelik, hogy meg akarjuk akadályozni a táplálékszerzésben vagy a folyadékhoz jutásban.Kerüljük tehát ha a közelünkbe kerülnek, hogy hessegetni próbáljuk őket, nem könnyű megállni persze, hiszen a hangos zümmögéssel felénk szálló nagy rovar eléggé ijesztő látvány. A darazsak a fullánkjukat, amelyen finom kampócskák vannak, minden sérülés nélkül vissza tudják húzni a megszúrt “áldozat” testéből, lehet az egy rovar, emlősállat vagy ember. Tehát emiatt többször egymás után is meg tud szúrni s így a méreganyagot ami a fullánkjában található a szervezetünkbe juttatni.

A darázs és a méh méreganyagai

Ami közös pont a két rovarfaj között az a méreganyag, hiszen a mérget mindkét faj egyedeinél két mirigy termeli. Ennek az anyagnak a 80-90 százaléka víz. A váladékot felfogó méregzsák 1-2 mg mérget tartalmaz. Miért lehet ez a fullánk által belénk “oltott” méreg veszélyes? Főleg azért, mert ez többek között enzimeket, poliszacharidokat, hisztamint és a központi idegrendszerre bénító hatású anyagokat tartalmaz. Elég félelmetesnek tűnik ugye? Ezért is van, hogy a legtöbb ember megijed mikor a méhek, vagy a darazsak közelébe kerül, hiszen sok ilyen támadásról lehet hallani, s ha valaki allergiás is a csípésre, vagyis a méreganyagokkal szemben, annak halálos is lehet akár már egy ilyen találkozás is. A darazsaknál a méreganyag toxicitása attól is függ, hogy mivel táplálkoznak, vagyis a táplálékuk fehérjetartalmától. Ugyanis a fehérjét fogyasztó rovarok váladéka a legmérgezőbb!

Tünetek darázscsípés után

Darazsak szúrása után a helyi tünetekre jellemző, hogy általában a szúrás helyén 10-30 percen belül duzzanat alakul ki, s helyi vérbőség és fájdalom jelentkezik, de lehet esetenként bevérzés, sejt- és szövetelhalás. Ez fájdalommal jár, mely 30 perctől pár óráig is eltarthat Sajnos a csípés el is fertőződhet, főleg akkor, ha a rovar korábban egy elhullt állatból is táplálkozott .Életveszélyesek csak akkor lehetnek, ha a szúrás a légutakat éri, ilyenkor fennáll a veszélye annak, hogy a helyi duzzanat elzárhatja a levegő útját.

Hogyan ismerjük fel a méheket?

A méheknek mintegy 1000 fajuk ismert. Rájuk is jellemző, hogy vannak olyan fajtáik amelyek magányosan élnek, de többségük inkább kolóniákban. A méhek hasznos rovarok, hiszen ők állítják elő a mézet, a méhviaszt és egyéb termékeket, amely táplálékok fontosak az emberek táplálkozása szempontjából, s közben a növények beporzásában is óriási szerepük van. A méhek nem annyira harciasak mint a darazsak, a szúrási hajlamuk is különböző, a családos dongóméhek például békés természetűek, az embert csak nagyon ritkán támadják meg.

A méhek fullánkja

A fullánkjuk tulajdonképpen nem más, mint egy módosult tojócső, tehát csak a nőstény állat képes szúrásra! Ez egy háromágú fullánk, mely visszahajló és fűrészfogszerű horgokban végződik. Ha egy méh egy másik rovart szúr meg, akkor szinte minden nehézség nélkül vissza tudja húzni a fullánkját. Ám ha az áldozata azonban egy gerinces állat vagy ember, akkor a horgok megakadnak, és amikor a méh ki akarja rántani a fullánkját, akkor az a potroh végével és az utolsó idegdúcokkal együtt kiszakad, s így a méh rövid időn belül elpusztul.

Mi történik a méhcsípés után?

Nagyon kellemetlen tud lenni, ha egy méh megcsípi az embert, ezt magam is tapasztaltam néhány nappal ezelőtt. A szövetekben felszabaduló hisztamin hatására szinte azonnal néhány perces fájdalom, majd bőrpír s helyi duzzanat és viszketés alakul ki. ez tehát még nem mondható nagyon veszélyesnek, ha nem olyan helyen történik, mint ahogy a darázscsípésnél említettem hogy a légutakat érinti.
Azonban 10 méhcsípés már görcsöket és légzésbénulást idézhet elő, s 200 méh egyidejű szúrása már életveszélyes! A tünete mindenkinél más és más lehet, hiszen a kialakulásában fontos tényező az ellenálló képesség (az immunitás) is. A többször megismétlődő méhszúrások hatására az emberek 75 százaléka ellenállóvá válik. Gondolok itt főképp a méhészekre, akiket gyakran ér ilyen csípés, bármennyire is óvatosak és minden óvintézkedést megtesznek ezzel kapcsolatban,ők akár 50 méhszúrást is elviselnek, de ha néhány hónapon keresztül nem éri újabb szúrás a szervezetüket, akkor ez a szerzett immunitás elmúlik.

A darázs és a méh szúrásra jellemző tünetek

Enyhébb tünet lehet a viszketés, bőrpír, esetleg csalánkiütés. A súlyosabb tünetek jellemzői, hogy csak néhányat említsek, a fejfájás, láz, fáradtság, hányás, hasmenés, vagy szorító érzés a torokban és a mellkasban gyors pulzus, heves szívdobogás, vérnyomás csökkenés, ájulás és eszméletvesztés is.

A legsúlyosabb az anafilaxia. A túlérzékeny ember azonnal és hevesen, reagál a méreganyagra. Az allergiás reakció hirtelen kezdődik, és a keringés, illetve a légzés összeomlásához vezethet. Ennek főbb tünetei a szapora pulzus, a kipirult bőr, a fektetéskor is alacsony vérnyomás, a csalánkiütés, a fulladásérzés, a halálfélelem, a szem, a fül, az ajkak, a nyelv és az arc duzzanata, az ájulás, az eszméletvesztés, a szívritmuszavar.

Láthatjuk tehát milyen veszélyes is ezeknek a rovaroknak a szúrása, mindenképp forduljunk orvoshoz, ha mégis megtörténik a baj és ezeket a tüneteket észleljük! Amennyien darázsfészek van a környezetünkben, hívjuk a megfelelő rovarirtó szakembert, aki szakszerűen meg tud szabadítani majd bennünket ezektől a betolakodóktól.