Annyi mindent tudunk már a méhek és a darazsak életéről. Mire kell vigyáznunk velük kapcsolatban, miért, s mikor fontos, hogy az irtásukra gondoljunk? Tehát ezekről mindről írtam már az előző cikkekben épp ezért úgy gondoltam vannak olyan érdekességek velük kapcsolatban, amiket szívesen megosztanék a kedves olvasóimmal.

Érdekes tények

Én sem tudtam eddig, hogy  a méhek csak a tárgyak alakját érzékelik, s egyáltalán nem látnak élesen, de azért mégis fura dolognak tartom, hogy bezzeg amikor úgy dönt, hogy minket megszúr (és nem csíp), akkor azonban még véletlenül sem téveszti el a célt.

Aztán az is érdekes  velük kapcsolatban, hogy úgy gondolják a “szakértők” a méhek meg tudják különböztetni  a fehér, fekete, a sárga, kék, és a zöld színeket, de mégis színtévesztőek. Miért is állítják ezt?  Például a sárgával összetévesztik a narancsot és a zöldet, kékkel a bíbort és az ibolyát és a pirosat állítólag feketének látják.

Különleges adottságuk, hogy az emberek számára úgymond  láthatatlan, ibolyán túli sugárzást (UV-t) is látják, s emiatt a felhős, rosszabb időben is kitűnően tudnak tájékozódni.

S ha megkérdezném, van- e vérük a méheknek? Vajon sokan lennének, akik tudnák rá kapásból a választ? Nem hiszem. Na, én sem magamtól vagyok ilyen okos ám, ezt elárulhatom, de mivel érdekelnek a velük kapcsolatos dolgok utánanéztem, s meg is osztanám, hogy jobban megismerhessük őket. Tehát a méheknek egyáltalán nincs érrendszere, s így a “vérük” mely halvány sárgás, vagy inkább barnás színű, majdnem színtelen folyadék szabadon mozog a szerveik között.

Viszont van ízlésük! Mire is gondolok? Nem is hinnénk, hogy milyen válogatósak, mint például egy rosszul evő kisgyerek. A virágokra szállva, kóstolgatnak, s  az egyszerre nyíló virágok közül is inkább azt választják, amelynek édesebb a nektárja. Lehet hihetetlenek tűnik, de meg tudják különböztetni az édeset, a savanyút, vagy épp a sós és a keserű ízeket.

Miért hasznosak?

Kevesen tudják azt is, hogy bizony vannak olyan zöldségeink, amelyek a méhek beporzása, vagyis szorgalmas munkája nélkül nem is léteznének, s ez nagyon nagy arány, kb. az élelmiszereink egyharmadáról mondható ez el. Hogy néhányat megemlítsek ezek közül, gyümölcsökből, alma, eper, sárgabarack, szilva, cseresznye, zöldségek közül, uborka, káposzta, zöld fűszerek, tök, hagyma, spárga. S mint említettem  ez csak egy-két példa azokból a számunkra nagyon fontos élelmiszerekből amelyeket mind a méheknek köszönhetünk.  Arról nem is beszélve, hogy a virágos növények 80%-a is rászorul a méhek által történő beporzásra.

Mit érdemes még tudnunk róluk?

A méhekről tudjuk, hogy  egy csodálatosan szervezett államban élnek a méhanyával, amelyet a köznyelvben inkább csak  királynőnek szoktunk hívni. A királynőn kívül  körülbelül 50 000 dolgozó és 1000 here él egy kolóniában. S ezeknek a különálló kasztoknak mindnek igencsak meghatározott feladatai vannak az “állam” fenntartásában. Úgy kell elképzelnünk, hogy mondjuk egy átlagos házi méhcsalád kb. 30-60 ezer egyedből áll. Szinte olyannak is mondható a népesség szempontjából, mint nálunk az emberek társadalmában egy kisváros lakossága.  Mint tudjuk a telet kaptárakban vészelik át, majd először a tavasz első napjaiban, mikor már kb. +10 fok körül van  a hőmérsékletben. S elérkezik a napsütéses idő, akkor rajzanak ki, hogy megkezdjék első tavaszi, úgynevezett tisztuló repülésüket. Viszont el kell, hogy mondjam manapság már a méhek is nagy veszélyben vannak hisz egyre többen használnak a környezetre  és a rovarokra, így a méhekre is ártalmas növényvédő szereket vagy, amiatt mert nem találnak elegendő táplálékot, esetleg a hiányzó élőhelyek miatt is, lassan veszélyeztetett helyzetbe kerülhetnek.

A hímeknek nincs is  egyáltalán  fullánkjuk (erre nem is gondoltam eddig) és egyetlen feladatuk  a szaporodás biztosítása. Ezt teljesítik is, s így  egy méhanya naponta körülbelül 1500-2000 petét rak.Ez bizonyára óriási számnak tűnik, ha olvassuk. De táplálni is kell jócskán a “családot” ezért egy méhcsaládnak általában olyan 50-80 kilogramm mézre van szüksége a saját maga ellátására.
Érdekes tény az is, hogy sokszor milyen nagy területet kell bejárniuk, hisz előfordul, hogy egy fél üveg méz előállításához akár 40 ezer km-t is kell repülniük. Ez azért óriási távolságokat jelent, s kilométerben is hihetetlenül magasnak mondható adat.

Mi is az a propolisz?

A propoliszt sokan ismerik és használják gyógyítás céljából. Maga az anyag egy  ragacsos, gyantát tartalmazó massza, amelyet méhek “készítenek”.  Azért gyantás az állaga, mert tényleg gyantát gyűjtenek hozzá, és honnan? Elsősorban a fenyőféléken, vadgesztenyén és más olyan bokrokon, melyeken ez az anyag megtalálható. Aztán ezt beviszik a kaptárba s ott majd  viasszal és virágporral keverik, és van még egy összetevője,  a méhek egy különleges váladékukkal teszik puhává. Mondhatjuk  ez egy nagyon értékes anyag hisz mintegy 60 különféle hatóanyagot, tartalmaz, úgy mint például. B-, C-, E-vitamint, biotint, nyomelemeket, különböző  ásványi anyagokat és enzimeket is tartalmaz. Segíthet egyes betegségek kezelésében mivel a propolisznak főleg antibakteriális, regeneráló és sebgyógyító hatásáról is legendákat mesélnek, akik használják.

Veszélyesek is lehetnek

Mivel itt az ősz, s érnek az őszi gyümölcsök az édes körte, a finom illatos alma s nem is beszélve a különböző zamatos szőlőkről, a kiskertekben s a nagy szőlőültetvényeken is. A mi kertünkben is van néhány tőke szőlő, melyből sajnos nem csak mi szemezgetünk ilyentájt, hanem a seregélyek is látogatják.

De mi köze ehhez a méheknek? Most térnék rá erre is. A méhek is  is imádják, úgy tűnik  a szőlő édes nedvét szívogatni. Ezért ez a gyümölcs ilyenkor  igazi csemege, a kert pedig terülj, terülj asztalkám számukra. De nagyon óvatosnak kell lennünk, hisz ilyenkor, ha csak egy szemet is leveszünk a szőlőből, lehet kapunk mellé egy méhcsípést is. Így jártam a minap én is. Aztán láttam csak meg, hogy tele voltak a a fürtök méhekkel. Valószínű, hogy a szemek között megbújva, ott éjszakáztak, mert látszott, hogy eléggé össze voltak gémberedve. Ezért ajánlom, mindenkinek óvatosan szüreteljen!.

De ugyanúgy számíthatunk rájuk például a fügefák környékén is. Mivel zömében most érik, és sok hazai kertben megtalálható már ez a gyümölcs is. A méhek előszeretettel fúrják bele magukat az édes húsába, s ha egy ilyet megfogunk, szintén  érezhetjük az erős, égő fájdalmat a fullánkja által. S aki allergiás esetleg a méhcsípésre, annak nem is kell elmondanom, hogy milyen veszélyeket rejthet.

Igen, jól látod kedves olvasó. ezt a cikket ma inkább a házi méhek, hasznáról és érdekes tulajdonságairól írtam.  De persze, ha vadméhekkel vagy darazsakkal találkozunk a kertünkben, vagy a környezetünkben akkor sokkal nagyobb veszélynek lehetünk kitéve. Az előző cikkekből már tudjuk, ilyen esetben nagy gondot kell fordítani arra hogy mielőbb, megszabaduljunk tőlük és ne hagyjuk őket elszaporodni. Ebben mindenképp számíthatunk majd az ezzel foglalkozó szakemberek segítségére.