Ebben az évben is elmondhatjuk, hogy hirtelen beköszöntött a nyár. Szinte nem is volt tavasz, hiszen egyből 25 fokos hőség jött a hideg idő után. Ezért a fák és a virágok is teljes díszben pompáznak. Ám nem örülhetünk felhőtlenül ha kint vagyunk a szabadban, mivel bizony a méhek és a darazsak is újra előjöttek és új fészket,, új kolóniát építenek. Ezrét bárhol találkozhatunk velük! Tehát a darazsak építhetik a fészküket akár a közvetlen környezetünkben, a padláson vagy melléképületek zugaiban, sehol nem lehetünk biztonságban tőlük. De még vannak olyan fajok is akiket még nehezebb észrevenni hisz ők a föld a alatt élnek. Többször írtam már a darazsakról, ismerjük az életmódjukat, hogy telel ki a királynő és tavasszal beindul az új fészek keresése.
Mit is kel tudnunk a darazsakról?
Frissítsük fel kicsi a tudásunkat velük szemben. Ezekre a rovarokra jellemző, hogy általában néhány centiméteres, sárga-fekete csíkokkal mintázott a testük. Ha nyugalomban vannak akkor a szárnyukat hosszában összehajtva tartják a testük két oldalán. Mint tudjuk legtöbbjük társas állat, de vannak magányosan élők is. A kolóniákban élők fajonként más és más társas viselkedési formát és életmódot mutatnak. Azért is veszélyesek, mivel a fullánkjukkal mérget fecskendeznek az ellenségeikbe. Közeli rokonságban vannak a méhekkel, és így természetesen a többi fullánkossal is, de azt lehet nem tudják sokan, hogy a hangyákkal is. Mint említettem a bevezetőben, a fészkeiket akár az épületekben (pl. padláson) építik meg előszeretettel, de lehetnek, földi lyukakban, fatörzsekben is. A nőstények, amelyek képesek a reprodukcióra, majd a szaporodási időszak végén bújnak ki a sejtekből.
Darázsfészek a padláson:
Nemrég mesélte egy barátom, akinek kiskertje van a ház mögött, hogy mire is lett figyelmes egy nap. Épp a kertben veteményezett, mikor hallotta hogy egy darázs repül el felette, de nem telt el sok idő, már egy másikat is látott. Nem is figyelt fel rájuk akkor még nagyon, csak mikor egyre sűrűbben hallotta a “félelmetes “zümmögő hangot. Kíváncsi volt hova repülnek, s hol tűnnek el hirtelen? Követve a röptüket, s észrevette, hogy a saját házának a padlására repülnek fel. Egy kis rés volt a padlásajtón, s azon keresztül bújtak be. Nem sűrűn néz fel oda, talán évek is elteltek azóta mikor fent járt. De most felmászott és mikor kinyitotta az ajtót ijedten csapta is be, mert egy óriási nagy darázsfészket látott közvetlen a bejárat mellett. Nagyon megijedt! Akár meg is szúrhatták volna a megháborgatott darazsak. Látta itt már ne tud sok mindent tenni maga, ezért hamar hívott is egy rovarirtással foglalkozó céget. A szakember hamar kiérkezett és megfelelő védőruhában és saját eszközeivel, módszerével el is végezte az irtást. Azóta sokkal jobban odafigyel arra, ha méheket, vagy darazsakat lát a ház körül röpködni, hiszen az elsődleges az, hogy észrevegyük és megakadályozzukazt, hogy fészket tudjanak építeni a környezetünkben.
Megcsípett a darázs!
Sokszor halljuk ezt a kijelentést, de igaz-e? Erre az tudom mondani, hogy a darazsak nem „csípnek”, hanem szúrásukkal, a fullánkjukon keresztül juttatják a méreganyagot az áldozatukba. Így van ez akkor is, ha ha az emberbe eresztik bele a fullánkjukat. A szúrás során bejutott méreganyag aztán bekerül a kötőszövetbe, és gyulladást okoz. ezért van, hogy a darázsszúrás helye megduzzad, fájdalommal és viszketéssel jár. Amennyiben a szúrás után észrevesszük, hogy rosszullét mutatkozik, azonnal forduljunk orvoshoz! Ez fontos! Ugyanis a darázsszúrás egyes emberekre nézve igen veszélyes, van, akinél olyan allergiás következményekkel jár, hogy csak a gyors orvosi segítség mentheti meg az életét. De Különösen veszélyes az ha épp a nyakon vagy a szemén ér valakit darázsszúrás.
Miből áll a darázs mérge? A méreganyag legnagyobb részét acetilkolin, valamint alacsony (hisztamin, dopamin, szerotonin, kinin, noradrenalin), továbbá különböző enzimek, kolineszteráz, foszfolipáz-A és -B, hialuronidáz, proteáz és poliszacharidok alkotják. A mérgező hatása a rovar táplálékától is függ, azok a darazsak akik főleg fehérjét fogyasztottak a legjobban mérgezőek.
A darázsszúrás tünetei:
Nézzük előbb az enyhébb tüneteket, olyan embereknél akik nem allergiásak a szúrásukkal szemben:
Jelentkezhet test szerte viszketés, bőrpír, csalángöbök kialakulása.Súlyos tünetek, többszörös szúrás, vagy enyhe allergiás reakció esetén jelentkezhet:Akár sejt- és szövetkárosodás, bevérzés, vérnyomás esés, fokozott bélműködés, szédülés,ájulás, légzési nehézség, még súlyosabb tünetek, vérvizelés, bénulás, beszédkiesés is. Tehát láthatjuk menyire veszélyes rovarral is állunk szemben, főleg akik allergiások, azok életére jelent akár halálos kimenetelt is egy darázscsípés. Legyünk óvatosak mindig velük szemben, ne csapkodjunk, ne hessegessük őket ha a közelünkbe repülnek, mert ezzel csak arra ingereljük, hogy a fullánkját belénk eressze!
Egy kis érdekesség így a cikk végére
Egy nem régi kutatás szerint a keleti lódarázs (Vespa orientalis) kültakarójába ágyazott xantopterin segítségével a fényt elektromos energiává alakítja át, ami megmagyarázza, hogy miért aktívabbak ezek a darazsak ha nagyobb fénybe kerülnek. Azt még nem igazán sikerült kideríteni a kutatóknak, hogy hogyan is működik a fényenergia hasznosításának pontosan ez a biokémiai mechanizmusa. még nem sikerült felderíteni, jelenleg is dolgoznak rajta, és ez egy fontos kutatási terület.
Elméletileg a testük sárga-barna csíkjaiban a keleti lódarazsak olyan hatékony “napelemet” viselnek, amit még a NASA is megirigyelne. A Tel-avivi Egyetem kutatói ugyanis felfedezték azt, hogy a darazsak testét borító kutikula a látható fény 99 százalékát elnyeli majd ezt elektromos energiává alakítja át és feltölti vele a darazsat.
Azt figyelték meg, hogy ezeknél a darazsaknál a dolgozók gyakran délben,a negyven fok feletti hőmérsékletben is tevékenyek, sőt ilyenkor a legaktívabbak, s ráadásul egy rovarhoz képest igencsak kemény munkát végeznek. A dolgozó darazsak azok akik kiássák a talajban azt az üreget, amelybe a föld alatti darázsfészek épül. Ehhez a kemény munkához legnagyobbrészt a napfényből nyernek energiát.
Tehát a negyven fok feletti hőmérsékletben a darázs a hőenergia egy részét átalakítja elektromos energiává és ezt elraktározza, ezzel eléri, hogy teste a számára legmegfelelőbb komfort hőmérsékletet megtartsa, majd este pedig, amikor hűvösebb az idő, mozgósítani tudja a nappal magába szívott energiát.
A lódarazsak tehát nem véletlenül napimádók mint ahogy eddig is tartották róluk Az “erő velük van” , legalábbis amikor süt a nap.
De mihez kezd a darázs ezzel az elektromos energiával, kérdezik most sokan. Az egyik felvetés az ezzel a kérdéssel kapcsolatban, hogy a sárga darázscsíkokban található enzimek aktivizálásához használja fel, amelyeknek nagyjából ugyanaz a szerepük, mint az emlősöknél, a májnak, azaz rövid távú energiaraktározást biztosít. Sok ilyen különleges és érdekes dolog van még biztosan a rovarokkal kapcsolatban is, amiket nem tudunk, ilyenkor látjuk ,mennyire hiányos még az embereknek a velük kapcsolatos tudása, s ezek a “titkok” még mind megfejtésre várnak.
Remélem ma is sikerült egy kicsit jobban megismernünk a darazsakkal kapcsolatos kérdéseket és válaszokat amik felmerülhetnek ha róluk beszélünk. Én mindenképp azt javasolnám azért, hogy ha darázsfészket fedezünk fel a környezetünkben, azonnal forduljunk szakemberhez, ne kísérletezzünk magunk az irtásukkal, mert igenis veszélyes rovarok!