A tavasz nem csak a melegről a virágnyílásról, s természet megújulásáról szól sajnos. Számos olyan kellemetlen rovar él a környezetünkben, amely megzavarhatja a szabadban való tartózkodásunkat. Ilyenek a méhek és a darazsak is! Most elsősorban ebben a bejegyzésben a darazsakkal szeretnék ismét foglalkozni. Nem lehet elégszer beszélni róla, hogy mire is kell vigyáznunk velük kapcsolatban, miért kell tartanunk és óvakodnunk a szúrásuktól. S hogy mennyire fontos a védekezés ellenük és az irtásuk is lényeges feladat.

Létezik darázsfóbia?

Sok emberben megfogalmazódik ez a kérdés, hogy lehet-e annyira rettegni a darázscsípéstől, hogy ez egy idő után már igazi fóbiává alakulhat? Igen, lehet. Sokan panaszkodtak már nekem is, hogy egyik legfélelmetesebbnek tűnő dolog, ami történhet vele, amitől nagyon fél, hogy megcsípheti egy darázs. Ezért inkább nem jár el kirándulni nyáron, kerüli a parkokat, gyümölcsös kerteket, piacokat, ahol gyümölcsöt árulnak.

Egy ismerősöm jellemezte így az állapotát nemrég: ” Ez már szinte beteges! Mikor nemrég berepült egy darázs a szobámba, én annyira megijedtem, hogy elbújtam a fürdőszobába és telefonon kértem segítséget a barátnőmtől, aki nem messze lakott tőlünk”

Azt is elmesélte még, hogy igazából nincs oka félni tőlük, mert sohasem csípte még meg sem méh, sem darázs, de nem is szeretné, hogy valamikor is a közelébe férkőzhessenek. Hogy mi válthatta ki nála, nem lehet tudni, de már kisgyermekkora óta fennáll ez a darazsakkal szembeni rettegés.

Elmondása szerint már a utcára is alig mer nyáron kimenni és végig sétálni, mert ha meglát egy felé tartó darazsat azonnal elkezd kapálózni, meg különböző heves mozdulatokat csinálni. Odáig fajult a helyzet, hogy már a munkavégzésében is akadályozza, mivel egy cukrászdában dolgozik, felszolgálóként s gyakran kell kimennie a külső teraszokra. Volt rá példa. hogy egyszerűen elhajította a tálcát tele poharakkal mikor meglátta a darazsat közeledni.

Ebből a példából is kiderül, hogy ha darazsakkal állunk szembe, akkor inkább várjuk meg míg elrepülnek a közelünkből. Nem szabad hessegetni, integetni, mert attól csak még inkább “bevadulnak” s valóban el kell szenvednünk a fullánkjuk okozta csípéseket.

Mit is kell tudnunk róla?

Legtöbb esetben a rovarfóbiások is tisztán látják és érzik azt, hogy akiktől a legjobban félnek, azok általában ártalmatlan állatok, de hát épp ezért nevezik ezt fóbiának. Sokszor megtörténik valóan az az eset, hogy a fóbiás épp azoktól a rovaroktól nem fél egyáltalán, egy kicsit sem, amelyek esetleg valóban tudnának neki ártani és bosszúságot okozni. Tehát mondjuk, csípnek, mint a szúnyogok, a méhek vagy a darazsak.

Legtöbbször nem is a csípés, vagy szúrás váltja ki a félelmet egy-egy emberben a rovarok iránt, hanem maga a darázs látványa okozza azt. S az bizony olykor erős félelmet is okozhat! Csak érdekességképpen említeném meg azt a statisztikát, hogy az emberek közül a felnőttek 5-6 százaléka, s a gyerekek általában 10 százaléka szenved valamilyen állatfóbiától, és ezek közül is a leggyakrabban egértől, kígyótól és a rovaroktól félnek a legtöbben.

A rovarfóbia tünetei:

Épp az elmondottak alapján, talán jó, ha tudjuk, hogy mik is lehetnek ennek a fóbiának a főbb tünetei. Elsősorban említeném az erős félelemérzést, ehhez társulhat, heves szívdobogás, esetenként légszomj, izzadás és a menekülésre való kényszer. Sajnos ez aztán olyannyira elhatalmasodhat, hogy akár pánikrohammá is fokozódhat. Van e különbség a valós veszélyhelyzet és a pánikroham között, kérdezik sokan. Erre azt tudom mondani, hogy bizony van, méghozzá elég lényeges különbség, ami az, hogy ez utóbbi sokkal erősebb érzés, hosszabban tart, és nagymértékben képes rontani az ember életminőségén.

Támadnak a darazsak!

Térjünk vissza a címben is jelzett mondathoz. Vajon miért is támadnak a darazsak ránk, és hol kell erre a legjobban számítanunk? Először is el kell mondanom azt, hogy a darazsak és méhek általában nem támadnak emberre, ez egyáltalán nem jellemző rájuk. Szinte a legtöbb esetben, ha darázstámadásról hallunk, elmondhatjuk azt, hogy ez azért történhet meg, meg mert ilyenkor saját magukat védik vagy a fészkük védelme érdekében védekeznek és reagálnak a csípésükkel.

Azonban tudnunk kell, hogy a legtöbb esetben egy ilyen csípés általában semmi problémát nem tud okozni, de igencsak fájdalmas lehet. Vannak viszont olyan emberek, akiknél a méh, vagy a darázscsípés igen erős allergiás reakciót vált ki, ami aztán akár életveszélyes, vagy ritkán halálos kimenetelű is lehet.

Tehetünk e valamit ellene?

Ez a kérdés is többször felvetődött már. Hogyan kerülhetjük el, hogy a darazsak esetleg belénk eresszék a fullánkjukat? Erre szeretnék most tanácsokat adni. Talán egyik megoldás lehet, ha elkerüljük azokat a helyeket, ahol több virág, vagy virágágyások vannak. Hiszen várható és köztudott, hogy a darazsak is ott nagyobb számban fordulhatnak elő! Másik jó tanács, hogy ne háborgassuk őket, kerüljük el a fészküket amennyire csak lehetséges.

Aztán amit már többször is említettem, s ebben a cikkben is felhívtam már rá a figyelmet. Lehetőleg ne használjunk közelükben hirtelen, fenyegető mozdulatokat! Ha megtaláljuk a fészküket, és esetleg az irtásukon gondolkodunk, akkor a darázsfészek eltávolítása előtt ajánlatos mindenképp vastagon felöltöznünk, viseljünk ilyenkor fejvédőt, szemüveget, s ügyeljünk arra, hogy ne hagyjunk magunkon egyáltalán semmilyen szabad felületeket az esetleges csípéseknek, és előtte feltétlenül rovarirtó szerrel fújjuk le a fészket!

Ha kisgyermekek is vannak a közelünkben, a családban, akkor még fokozottabban figyeljünk rájuk is. Ne engedjük a szabadban a méhkas, vagy a darázsfészek közelében játszani! Nagyon fontos lehet az is, ha tudjuk magunkról, hogy túlérzékenyek vagyunk a csípésre, (vagy ha még nem, de a csípés után derül ez ki) akkor, ha a szabadba indulunk, mindig legyen nálunk ellenszer és kálcium is a csípés hatását enyhíteni!

Sokan, főleg a kisgyermekek különösen szeretnek a szabadan a füvön mezítláb szaladgálni. nagyon jó is ez a lábunknak, s kellemes érzés a puha fűben, vagy homokban lépkedni. De veszélyeket is tartogathat, hiszen amint tudjuk egyes darázsfajok a földbe is fúrnak lyukakat, ott van a fészkük. Ezért sokszor onnan is érhet váratlan támadás bennünket, mikor mezítláb véletlenül rájuk lépünk. Ezért roppant fontos, hogy a szabadban tartózkodva is óvatosak legyünk. Viseljünk inkább zárt cipőt, s ha tartunk a darázscsípéstől, akkor jobb, ha sohase járunk mezítláb ott, ahol előfordulhat darázsfészek!

Nagyon remélem, hogy ezúttal is tudtam még érdekes és új dolgokat mesélni a darazsakkal kapcsolatban. Azonban ha betartjuk ezeket a jó tanácsokat, talán sikerül elkerülnünk, hogy darázscsípést szenvedjünk el. Ahogy mondtam, maguktól nem támadnak, csak ha megijednek, vagy veszélyben érzik magukat. Ám ha felfedezünk az otthonunk környékén nagyobb fészkeket, akkor jobb, ha nem mi magunk állunk neki az elpusztításuknak. Hanem azonnal olyan szakembert kérünk fel erre, akinek van már gyakorlata és elég tapasztalata, hogyan szálljon szembe velük. S ezt a munkát nyugodtan rájuk bízhatjuk, ahelyett, hogy az életünket tennénk kockára a darazsak miatt.