Darázscsípés? Vigyázat, halálos is lehet!

Sok cikkben írtam már a darazsakról, esetleges hasznukról vagy, hogy milyen károkat is okozhatnak, s kell e félnünk tőlük? De még számtalan olyan dolog van, amit tudhatunk róluk, akár érdekességek, vagy olyan tanácsok, hogy mit is tehetünk ellenük? A védekezés módjai és sok olyan téma, amely segít abban bennünket, hogy elkerülhessük a darázscsípést. Ebben a bejegyzésben folyatom a sort a darazsakkal kapcsolatos tudnivalókkal. De először a méhekkel kapcsolatban egy kis információ.

Szakemberek elmondása szerint, ebben az évben jelentősen drágulhat majd a méz ára! S hogy miért is? Emlékszünk rá, hogy a december és a január is mennyire enyhe időt hozott. Karácsony előtt a sok napsütés bizony előcsalogatta a rovarokat, így előmerészkedtek a méhek és a  darazsak is. De mivel az éjszakák még hidegek és fagyosak voltak, meg a nappalok is többnyire, bizony ezek a tavaszt váró, kirepülő rovarok megfagytak, s ezekkel csökkent a méhek száma is. Ez nem csak a méztermelése lesz kihatással, de kevesebb lehet a beporzás is, ami ugye szintén gondot okozhat. Nem lesz annyi termés a gyümölcsfákon, s ami lesz azt is biztosan drágábban tudjuk csak emiatt megvenni.

De térjünk vissza a darazsakra.

Ismételjük át így a tavasz kezdetén, hogy mit is kell tudnunk ezekről a rovarokról? A darazsak szinte az egész földön el vannak terjedve s csaknem 1000 fajuk ismert.  Mint tudjuk, fullánkkal rendelkező rovarok. Sajnos ezt biztos több olvasó is tapasztalhatta már a saját bőrén. Ha az életmódjuk szerint osztanánk szét őket, akkor két  nagy csoportba sorolhatjuk. Az egyik csoport, akik társas lények, tehát társaságban élnek, a másik csoport a magányosan élő darazsak.

S mit kell tudnunk ezekről a csoportokról? Azoknál, akikről azt mondtam, hogy társaságban élnek, vannak hímek, nőstények és mellettük még dolgozók is. Míg a magányosan élő darazsakról azt kell tudnunk, hogy csak hímek és nőstények vannak.

Fészeképítési tudományuk

Azoknál a darazsaknál, akik társasan élnek,  a nőstények a dolgozókkal közösen építik meg a fészket, melyet elrágott növényi részecskékből a ragadós nyáluk segítségével “ragasztanak” össze. Ezek tulajdonképpen hatszögletű sejtek melyekbe a petéket helyezik, és amíg ki nem fejlődik a lárva, addig megfelelő “lakásul” szolgál nekik. Jellemző ezekre a sejtekre, hogy  egy síkban, vagy pedig egymás fölött találhatóak, vagy  több síkban helyezkedhetnek el. Ami védi őket, egy külső burok. ezen a burkon található egy kis nyílás és ezen keresztül tudnak a darazsak ki és be röpködni. Ezt a fészket láthatjuk mi is, sok helyen, például padláson, fészerben, garázsban, fákon, szinte bárhol megépíthetik, ahol arra megfelelőnek  találják a helyet.

De amit csak nehezen veszünk észre, s ezért veszélyesebb is lehet az emberek számára, azok a földalatti fészkek. Mert bizony egyes darázsfajok ott alakítják ki a fészküket.  A  földalatti fészkeknél  két átellenes nyílás található. Ezeknél a darazsaknál a hímek és dolgozók elpusztulnak, ahogy beáll a hidegebb idő. és csak a megtermékenyített nőstény vészeli át a telet különböző rejtekhelyeken. Például kövek alatt, a földben vagy fák odvában. A társasan élő darazsaknál a nőstény kezdi építeni az új fészket, de először csak dolgozókat  nemz, hogy legyenek, akik aztán a fészeképítésben segédkeznek neki. Majd a nyár vége felé megjelennek a hímek is akik  a többi nőstényeket  is megtermékenyítik..

A magányosan  élők  nőstényei általában nedves agyagból építik a fészküket. Főbb táplálékuk édes növényi nedvek,illetve gyümölcsök. De mondhatjuk, hogy  kedvelik a rovarokat, a rovarlárvákat, vagy a kisebb pókokat is. A szúrásuk igen veszélyes  duzzanatokat okozhat, éppen úgy, mint a méheké. Hazánkban a legelterjedtebb és  sokak által ismert a  közönségesen lódarázs. Miről ismerhetjük fel? A teste  barnás vagy barnás-vörös színű, a potrohán és fején barnás-sárga foltokat láthatunk és a  szárnyai is sárgás színűek. Itthon a  legnagyobb hazai darázsfaj a méretét tekintve.

Miért veszélyes a darázscsípés?

Amellett, hogy nagyon kellemetlen, s fájdalmat okozhat, ha megcsíp egy darázs bennünket, más kockázatai is lehetnek. Sok embernél ugyanis allergiás reakciókat válthat ki. Mely aztán akár végzetes kimenetelű is lehet, tehát halált is okozhat. Épp ezért kell nagy figyelmet fordítanunk arra, ha darázsfészket látunk, vagy fedezünk fel  a környezetünkben. Ne közelítsük meg és ne próbáljuk mi magunk az irtásával foglalkozni, mert nagy bajt okozhat számunka.  De mit csináljunk, ha a csípés már bekövetkezett?  Arra mindig figyelnünk kell,  hogy a csípés helyén az általában előforduló piros duzzanat, égő érzés mellett fellép- e esetleg más olyan nem várt reakció ami allergiás rohamra utalhat.

Allergia a darázscsípésre

Érdemes tudnunk azt is, hogy  hogyan jelentkezik a darázscsípéssel szembeni allergia, mik lehetnek a tünetei, hogy mielőbb segíteni tudjunk az illetőn. Legtöbbször a szúrás után pár perccel máris vörösség, csalánkiütés jelentkezhet, de gyakori  a csípés környékének  duzzanata is. Hisz ilyenkor a darázs, a szúrásával tulajdonképpen mérget juttat be a szervezetünkbe.  Ez a piros duzzanat azonban lehet akár csak órákkal később alakul ki, de ez nem allergiás reakció, ne tévesszük össze vele.

De mik az allergia tünetei?

Ezeket a csípés után, ha megjelennek, akkor biztosak lehetünk benne, hogy azonnal tudni fogjuk miről is lehet szó. A leglátványosabb, ami azonnal szembetűnő lehet a test szerte megjelenő nagy, összefolyó vörös foltok, aztán a  szemhéjduzzanat, és ajakduzzanat, amik jelentkezhetnek.  Aztán pillanatok alatt a  gége nyálkahártyájának duzzanata következik e, amely először belégzési, majd be- és kilégzési problémát  okozhat.  Ha felnőttnél, vagy nagyobb gyermeknél tapaszaljuk, ezeket ők el tudják mondani nekünk mit, érezne. Viszont kicsi gyermekek esetében nehezebb lehet felismerni, azt, hogy mi is okozza a nehézlégzés.

Tehát a kicsiknél arra kell felfigyelnünk azonnal, ha légzési nehezítettséget, szapora levegővételt és esetleg a belégzéskor hallható “húzó” hangot hallunk. De jelezheti a darázscsípést például erős verejtékezés, hányinger, hirtelen vérnyomás bőrelváltozás és esetleg ezek következtében  eszméletvesztés is történhet! Ha már ez is bekövetkezik, akkor valóban  úgynevezett anafilaxiás sokkról beszélhetünk. Mint ahogy már az előbb is írtam, ez már életveszélyes állapotot jelent, mely azonnali segítséget követel!

Honnan tudhatjuk meg ezt?

Létezik egy új,  úgynevezett molekuláris vagy más néven  említve komponens alapú allergén diagnosztika. Nagyon nagy segítség lehet ez azok számára, akik rettegnek attól, hogy megcsípi őket a darázs, s nem tudják nem-e allergiásak rá esetleg. Aki elmegy erre a vizsgálatra, annak az allergológus már előre meg tudja mondani, hogy mennyire súlyos lehet az az allergiás reakció amit  a darázscsípés vált ki a szervezetéből.

Remélem kiderült ebből a cikkből is, mennyire veszélyesek lehetnek ránk nézve a darazsak, jó ha időben gondoskodunk a fészkük elpusztításáról és a darazsak kiirtásáról, amit ajánlom, hogy mindig irtással foglalkozó szakemberre bízzunk, hisz ők fel vannak készülve ezekre az esetekre.