A darazsak egyes esetekben hasznosak lehetnek, például segítenek a növények megporzásában, de általában egyetlen ember sem látja őket szívesen a háza táján. Jellemző rájuk az, hogy ha veszélyben érzik magukat, akkor támadnak, ezért soha ne próbáljuk meg heves kézmozdulatokkal elhessegetni magunktól, mert szinte biztosak lehetünk benne, hogy szúrással válaszolnak.
Amennyiben veszélyhelyzetben kerülnek, egyfajta illatanyagot bocsátanak ki magukból, ami valószínűleg a többi közelben levő társukat is azonnal odacsalogatja. A darázscsípés után sok esetben, ha látta is a rovart a megtámadott egyén, nem tudja pontosan megmondani, hogy darázs volt-e vagy méh, nem ismeri fel. Egyszerű s egyértelműbb a helyzet a méhészek esetében, illetve ha az “áldozatot” pl. darázsfészek megbolygatása közben éri a csípés.
A darazsak élénk sárga-fekete csíkos, karcsú testű rovarok, melyek nem is hinnénk, de sokkal nagyobb arányban vannak jelen az ember környezetében, mint a méhek. Hol számíthatunk rájuk leginkább? A strandokon, piacokon, nyílt téri étkezdék, fagylaltozók közelében, vagy akár szüreteken, s más élelmiszer forgalmazással kapcsolatos rendezvényeken. A városi lakásokban elszenvedett csípések is általában darazsaktól származnak. A méhek a darázsnál sötétebb színű, tömzsibb testű rovarok, s igaz rájuk, hogy kevésbé agresszívek, és a fullánkjuk rendszerint bent marad a bőrben ha egy embert megcsípnek, s emiatt rendszerint el is pusztulnak utána.
Mik a darázscsípés tünetei?
A darázscsípés tüneteit három csoportba sorolhatjuk. Ezek szerint vannak :enyhe és súlyos tünetek és a harmadik az életveszélyes állapot.
Érdemes tehát mindhárom tünetről részletesen beszélnünk és megismertetni azokkal akiket a darázs megcsípett, mire számítson mit okozhat az egyénen és hogyan kezelheti akár házilag is ezt.
Enyhe tünetek
A darázscsípés után az egész testfelületen pl. a tenyéren, talpon, végtagokon viszketés, bőrpír esetleg csalángöb válik láthatóvá. A csípés normális esetben helyi, 10 cm-nél nem nagyobb átmérőjű, és mint mondtuk előbb, enyhén fájdalmas bőrpírral és ödémával kísért eset is lehet, mely néhány nap alatt kezeléssel elmúlhat.
Súlyos tünetek
Súlyosabb esetekben társulhatnak még ezekhez a tünetekhez különböző fontos szerveken duzzanatok, hasi görcsök, hasmenés, hányás, mellkasi szorítás, rekedtség, sípoló légzés, légszomj, kábultság, szédülés, vagy halálfélelem is.
Ha több a darázscsípés akkor előfordulhat a méreganyag enzimeinek hatására, hogy akár sejt- és szövetkárosodás, bevérzés, vérnyomás esés, fokozott bélműködés, szédülés, ájulás, légzési nehézség, vérvizelés, bénulás és beszédkiesés is kialakulhat.
Életveszélyes tünetek
A legsúlyosabb esetekben mint említettük, vérnyomás esés, eszméletvesztés, légzés- és keringésleállás következhet be. Ilyenkor a csípés okozta halál leggyakoribb oka a gégeödéma. Életveszélyes állapot – Anafilaxia, de mit is jelent ez pontosan? Annak az embernek, aki a darázscsípésre allergiás, szervezete a csípés után szinte azonnal és hevesen, gyakran robbanásszerűen reagál, amely hirtelen kezdődő, és nagyon gyorsan kialakuló, az egész szervezetet érintő, életveszélyes allergiás válaszreakcióban nyilvánul meg! Ez az állapot a keringés, illetve a légzés összeomlásához vezethet!
A darázscsípés tüneteinek kezelése
Ha fullánk kerül csípés után a bőrünkbe, lehetőleg amilyen gyorsan csak lehet, ki kell venni onnan. Akár egy éles késsel, ha sikerül akkor a fullánk belépésével ellentétes irányból távolítsuk el. Jó megoldás, ha jeget teszünk egy műanyag zacskóba, egy kis kendőbe becsomagoljuk, a csípés helyére tesszük. Ezt érdemes úgy negyedóra múlva megnézni, hogy ellenőrizzük, a duzzanat nem nőtt-e túl nagyra. Aztán szárítsuk meg a csípés környékét, és kenjük be lehetőleg antihisztamin krémmel az érintett területet hogy ezzel is csökkentsük a viszketést, és a fájdalmat. Ha nem lenne elég a helyi kezelés, akkor feltétlen kérni kell a gyógyszertárban, vagy az orvostól viszketéscsillapító tablettát vagy cseppet. Ha később azt tapasztaljuk, hogy szokatlan színű és kinézetű sebes hólyagos eltérések jelennek meg a bőrünkön szintén érdemes orvoshoz fordulni vele.
Felhívnám rá a figyelmet, hogy szigorúan tilos orvos nélkül kezelni a csípés helyétől távolabb eső testrészeken észlelt tüneteket, az anafilaxia jeleit, ha pl. nyelési zavar, szédülés, eszméletlenség, nyelvduzzanat, szájbeli vagy a szemben megjelenő duzzanat, esetleg sípoló légzés, nehézlégzést észlelünk. A fenti tünetek mindegyike azonnali gyors, sürgősségi ellátást igényel, és mentőt kell hívni, ha nincs a közelben orvos, aki, ha szükséges életmentő adrenalininjekciót adhat. Amennyiben lehetséges jobb ha azonnal kórházba visszük a beteget.
Házi praktikák a darázscsípés kezelésére
Kezelhetjük hideg vízzel is a darázscsípést. Ha a csípést követően azonnal hideg vizet engedünk az érintett testfelületre, az szinte azonnal enyhíteni fogja az égető érzést. Néhány perc alatt akár teljesen elmúlik a fájdalom. Szintén jó lehet a fájdalom enyhítésére, amit már nagyanyáink is ismertek és előszeretettel alkalmaztak már ilyenkor is, vegyük elő az ecetet. Erre legjobb az étkezési, 10 százalékos ecet. Bár igaz, hogy nem túl kellemes az illata, viszont ha kis vattapamacsra cseppentünk belőle egy keveset, és azt rátesszük az érintett testfelületre, szinte azonnal enyhülést hoz majd.
Szintén házi szerként ajánlják ilyen esetben a vöröshagymát, mely a darázscsípés hatásos ellenszere lehet. Vágjunk félbe egy vöröshagymát, és kicsit megnyomva tegyük rá a csípés helyére. Hihetetlen, hogy a hagymalé szinte pillanatok alatt „kiszívja” az égető érzésért felelős anyagot, s így a fájdalmat is igazán hatékonyan és gyorsan csillapítja. Lehet hogy kicsit kellemetlen az illata ennek is mint az ecetnek, de azt hiszem ez ilyenkor nem számít, a lényeg, hogy természetes megoldást jelent a darázscsípés ellen.
Használhatunk még almaecet és szódabikarbóna keverékét is a duzzanat kezelésére. Pár csepp almaecetet annyi szódabikarbónával keverjünk el, hogy krémes állagú legyen s ezzel kenjük be a csípés helyét, majd hagyjuk rajta míg a fájdalom enyhülni kezd.
Sokkal több ilyen praktikákat találhatunk még az interneten is, amik kevés pénzből, otthon is megtalálható anyagokból kivitelezhetők és mégis hatékonyak lehetnek.
S végül beszéljünk a védekezés fontosságáról is, miért kell megelőzni inkább a darázscsípést, mint később a tüneteit kezelni? Milyen módszerekkel tudjuk csökkenteni a csípés valószínűségét?
Ha szabadban vagyunk, hordjunk inkább zárt ruházatot, zárt cipőt . Bármennyire is jó lenne a lábunknak ha mezítláb szaladgálhatnánk mégis kerüljük ezt inkább. Az élénk színű ruhák viselése, például sárga vagy piros sem ajánlatos ha kint vagyunk a kertben. Az illatos kozmetikumok is odavonzhatják a darazsakat, úgy mint a különböző ételek, ezért inkább ne együnk kint a szabadban és az italokat is, ha már felbontottuk ellenőrizzük ivás előtt, nem repült-e bele a darázs. Jó védekezés lehet az is, ha fagylalt, vagy édes sütemények fogyasztása után kezet mosunk alaposan.
Sok kellemetlen tünetet okozhat a darázscsípés, figyeljünk tehát jobban oda a védekezésre ellenük és előzzük meg ha lehet! Ne feledjük, hogy már egy csípés is akár halálos lehet, az erre allergiás emberek számára. Ha a ház körül vagy padláson találunk darázsfészket eltávolítását bízzuk inkább szakemberre!