Tavasztól őszig a gyümölcsösöket a réteket, mezőket és az otthoni kis  virágoskerteket bátran állíthatjuk, hogy a méhek és a darazsak uralják. Egy egy fa virágzásakor tömegesen jelennek meg a helyszínen ezt  gyakran tapasztaljuk.  Azt viszont kevesen tudják, hogy mi is a két rovar közötti  különbség!

Nyáron ha piknikelünk a szabadban,  esetleg fagylaltozás közben  magunkhoz csalogatjuk őket az ételekkel, illatokkal, édes ízekkel, de miért is  jönnek erre a rovarok?  A darazsaknak és a méheknek kijelenthetjük, hogy igaz, hogy sok közös vonásuk van, de számos lényeges dologban mégis különböznek. Megpróbáltuk összegyűjteni  azokat a dolgokat, amelyekben egyeznek és amelyekben nem, hogy leránthassuk a leplet arról, amit sokan tévesen gondolnak erről a két rovarról.

A darazsak hasznosoknak  is mondhatóak bizonyos esetekben mert például segítenek a beporzásban, és ezért olykor jó, ha népes számmal tevékenykednek a kiskertekben. De egyes esetekben, pedig nem szerencsés, ha túlszaporodnak. Mivel az elmúlt évek tapasztalata alapján is látjuk, elég sokáig kitart a meleg idő, és ez erősen segíti őket abban, hogy a rajban élő  egyedek száma jelentősen megugorjon.

Korábban már megírtuk, hogyan lehetne őket leghatékonyabban kiirtani, ami nem könnyű feladat, de feltétlen szükséges, a csípésveszély miatt is, ha a környezetünkben a házunk körül szaporodnának el. Azonban tudjuk azt is, hogy leginkább a fagyok tudnak nekik ártani, bár akkorra már a dolgozók általában elpusztulnak és csak a királynő éli túl a telet is. A hideg előtt már megtermékenyülve elbújik egy olyan telelőhelyen, ahol szinte hibernálja magát, s majd csak a tavaszi meleg csalogatja elő egy új raj létrehozására.  Napjainkban még a szeptemberben is  tartó  hőségnek köszönhetően, a darazsak ilyenkor talán a legaktívabbak, mivel hatalmas mennyiségű és változatos táplálékbőség tárul eléjük a mézédes gyümölcsöknek köszönhetően.

Méh vagy darázs? Kinek mi a feladata?

Gyakran halljuk azt a megállapítást, hogy a darázs és a méh egy és ugyanaz, illetve azt is, hogy a darázs nem gyűjt virágport a méh pedig igen. De mint előbb írtam, ez a megállapítás sem helytálló. Viszont, elég csak megnéznünk őket és már szemmel láthatóak is a különbségek. Színük  tekintetében,  a mesékben , rajzfilmekben , sokszor láthatjuk, hogy a méheket fekete-sárga színnel  ábrázolják , pedig a valóságban a darazsak rendelkeznek ilyen színezettel.

Lényeges különbség az is, hogy míg a méhek teste olyan, mintha apró szőrszálak állnának ki belőle, addig a darazsak teljesen csupaszok. Az étkezésük terén is jelentős eltérés figyelhető meg. Ugyanis a darazsak elsődlegesen ragadozóak, tehát rovarokat esznek inkább, bár azért a gyümölcsöket sem hagyják figyelmen kívül. Ragadozó voltukból kifolyólag  fontos kijelenteni azt is,  hogy a növényvédelemben is jelentősen kiveszik a szerepüket, hiszen a kártékony rovarok ellenségének számítanak. Ahogy fentebb írtuk, az a gondolat, hogy a darazsak nektárt is gyűjtenek helyén van, ám hogy a beporzást is segítik még mindig nem elerjedt a köztudatban.

Melyik hogyan csíp?

A két rovar csípése között is van különbség amelynek enyhítése során jó, ha tudjuk, hogy melyik okozta a kellemetlenséget. Jó tudnunk,  hogy ha méhszúrás történt, akkor a rovar elpusztul, mivel a fullánkja belénk szakad, és ezt úgy képzeljük el, emberi szemmel nézve, mintha lassan, fájdalmasan “elvéreznének”.  Ezzel szemben, a darázs, akár többször is képes szúrni, egymás után, mert fullánkjának felszíne simább és erősebben tapad a törzséhez, ezért csípés után nem pusztul el ,így  túléli a támadást ellenünk. Ahogy említettük előbb, a méh a fullánkjával együtt egyfajta mérget juttat a szervezetbe ami savas kémhatású, míg a darázsé lúgosnak mondható, ebből kifolyólag máshogyan kell őket kezelni is.

Felmerül tehát a kérdés, hogyan kezeljük őket?

A legtöbb esetben ha méh csípést tapasztalunk  a szúrás környéke megduzzad, bepirosodhat. Ellentétben azokkal akik  allergiások a csípésre , illetve a bejuttatott méreganyaggal szemben, mert  nekik lassan az egész testrészük, vagy testük attól függ hol érte őket a csípés bedagadhat. A legveszélyesebb, ha a nyak, vgy a torok kerül ilyen állapotba, ami fulladáshoz is vezethet. A méh csípés ellen ajánlott, ha a vízbe szódabikarbónát teszünk és azzal mossuk a seb környékét, míg a darázs csípés esetén a citromos, esetleg ecetes borogatás is megoldást nyújthat. Amit szakemberek is erősen ajánlani szoktak, hogy kalciumot vegyünk be, melyet akár pezsgőtabletta, akár injekció formájában juttassunk a szervezetbe BÁRMELY csípés esetén.  Ennek köszönhetően akár 2-3 nap alatt elmúlhat. Tehát aki tudja, hogy allergiás reakciót válthat ki nála a méhek, darazsak csípése, az mindenképp jó ha a nyári időszakba mindig tart magánál kalcium injekciót.

Milyen a viselkedésük?

A darazsak rendkívül agresszívnak mondhatóak, hiszen ha bárki a fészkük közelébe merészkedik, gondolkodás nélkül megtámadják. erre valók náluk az úgynevezett őrszemek , akik megindítják a támadást az emberi “betolakodó” ellen, és ha ez nem lenne elég, és a támadó tovább merészkedik, akkor a raj többi tagja is beszáll a küzdelembe. De az embereket általában nem szokták bántani, ritka az, amikor ránk támadnak, általában csak akkor, ha megbolygatják őket, vagy hessegetni próbálják..  A méhek velünk szemben, alapesetben elég békések, ha nem zavarjuk őket akár csapkodással ,  ( igaz alapból benne van az emberben, hogy védekezzen ellene,)  hiszen félelmet kelt bennünk a megjelenése, de ha nem érzi magát veszélyben, akkor ő, nem támad akkor sem, ha akár a fészke mellett is vagyunk,  elrepül  mellettünk csípés okozása nélkül.

Milyen tünetekre számíthatunk a duzzanat mellett?

Itt rendkívül figyelni kell arra, hogy a szúrása  következtében milyen jeleket látunk, mi  jelentkezhet, hiszen a tünetek attól is függnek, hogy az adott ember szervezete mennyire számít erősnek. A legtöbben csak enyhe tüneteket észlelnek magukon, amelyek közé tartozhat a duzzanat a seb körül, esetleg bőrpír mint már említettük is fentebb. Viszont akik kicsit is érzékenyek rájuk talán még allergiások is, na náluk azért ahogy korábbi cikkünkben részletezve leírtuk, izomgörcs, zihálás, pánik, zavartság, homályos látás is felléphet.

Rendkívül óvatossággal kell őket megközelíteni, mert a tapasztalatok szerint is “intelligens” állatok veszély esetén azonban a csípésükkel kellemetlen perceket, s az arra érzékeny egyéneknek  igen nagy bajt is tudnak okozni mindketten. Ezért érdemes mindenáron arra törekedni, ha a közelünkbe merészkedik egy példány is bármelyik rovarból , hogy a hidegvérünket meg tudjuk őrizni és nyugodtak tudjunk  maradni amíg tovább állnak. Bár olykor ha egy ház környékén elszaporodnak túlságosan is, (esetleg beköltöznek eldugott helyekre a lakásunk mellett) , főként, ha több gyümölcsfa is van a közelben, akkor érdemes lehet bármely irtási módszert megpróbálni, vagy szakemberhez fordulni annak érdekében, hogy megelőzzük a lehetséges támadásukat, csípéseiket. Viccesen fogalmazva, ne higgyék azt, hogy mi vagyunk a “betolakodók” s övéké az otthonunk!