Rengeteg darázsfaj létezik világszerte, egy igazán népes “családról” beszélhetünk. Minden fajnak megvan a saját jellegzetessége, amiben hasonlíthatnak egymása, viszont vannak olyan fajok is, amelyek a mádik darázsfajjal egyáltalán nem ápolnak barátságos viszonyt. Hiába van több lehetőség is az ellenük folytatott védekezésben, esetleg végleges  kiirtásukra, az emberekből még mindig a félelmet váltja ki a megjelenésük. Viszont nézzük is meg most, hogy mi akkor a jellegzetességük a különböző fajoknak és mire érdemes vigyázni a darazsakkal kapcsolatban.

A darázs nagy kolóniában, egy királynő és sok, egyes esetekben akár több ezer dolgozótársával él együtt.  Napközben rendkívül aktívak, ám ha eljön a naplemente, akkor behúzódnak a kaptárba és ott töltik az éjszakát. Épp ezért nem jellemző a darazsakra az éjszakai élet, s  az , hogy olyankor gyűjtögetnek.  Hazánkban a legelterjedtebb és legveszélyesebb fajta a lódarázs, később majd kitérünk rá, hogy miért érdemelte ki ezt a címet. Azonban általánosítani sem jó, hiszen nem minden darázs él kolóniában,  egyes esetekben, vagy kirepülnek és újabb kolóniát hoznak létre, vagy már eleve magányos darázsként élnek. Igaz  ezek az úgynevezett” magányos” darazsak jóval  kisebbek is méretben. A darázs ragadozó rovar, és közel 100-200 fajuk él Magyarországon. A legelterjedtebb ezek közül is a kecskedarázs, a német darázs,  a lódarázs. és az óriás tőrösdarázs .
Ismerjük meg ezeket a darázsfajtákat közelebbről is.

Melyek a legjobb védekezési megoldások ellenük?

Ahogy korábbi cikkünkben már beszámoltunk róla, fontos, hogy alaposan figyeljünk arra, hogy az élelmiszereket megfelelően, zártan tároljuk, az ételmaradékokat, lejárt élelmiszereket is az előírásoknak megfelelően helyezzük el.
Ezek a rovarok   számára egy fajta menedéket, és táplálékforrást is jelentenek. Érdemes tehát, figyelnünk nagyon a tisztaságra ha ezt elhanyagoljuk, vagy akár semmibe vesszük, sok bajt tud okozni. Emellett például ha  egy kertipartin a pohárba  kiöntött italokat nem biztos, hogy egyszerre fogjuk meginni, ilyenkor mindig  fogyasztás után takarjuk le, hogy ne tudjon belerepülni semmi. Sajnos elég súlyos gondot okozhat, illetve fájdalmat, is egy darázscsípés még akkor is, ha esetlegesen nem vagyunk allergiások, ha a szánk környékén csípést szerzünk.
Napjainkban elterjedt a  különböző parfümük használata is, de ezt ha lehet inkább kerüljük a szabadban való tartózkodáskor. Például ha csak kiszaladunk a zöldségeshez venni két darab almát és már folytatjuk is a főzést, akkkor nem feltétlen indokolt az erős illatú kozmetikai szerek használata. Ezzel csak magunkhoz vonzzuk a darazsakat.

Kecskedarázs

A kecskedarázs eléggé elterjedt fajnak mondható, hiszen egész Európában megtalálható, de még Ázsiában, Észak-Amerikában, sőt még Mexikó egyes területein is élnek.  Nagyon jól tud alkalmazkodni sok környezeti hatáshoz, ezért a melegtől a hidegig eléggé sok mindent elvisel. Fontos megemlíteni azt, hogy fullánkján nincs horog, tehát ennek köszönhetően nem „törik bele ” a testünkbe, hanem akár többször is bevetheti ellenünk, , akár egymás után is.
A látása is nagyon kifinomultnak mondható . A fészeképítésben náluk a királynő is kiveszi a részét úgy, hogy az erős álkapcsát használja arra, hogy fadarabkákat szállíthasson az építkezéshez. A kecskedarázs ragadozó életmódot folytat, így nem veti meg ételként a rovarokat, a különböző húsokat, de a gyümölcsöket is örömmel dézsmálja. A fészkelési szokásaikra kitérve , ők inkább padlásra, falak találkozásánál, föld alatt, vagy bokrok ágai között alakítják ki az otthonukat.

Németdarázs

A legközönségesebb darázs, szinte mindenhol, kivétel nélkül,  a legtöbb családi portán megtalálható.  Ők is úgynevezett társadalmi szervezetet alakítanak ki, fullánkjuk van és különlegességük az előzőhöz képest, nekik a fullánkban mérgük is található. Fészkeiket inkább korhadt fák odvaiban, földi lyukakban találhatjuk meg, hiszen ők alapból is emberkerülők, de  azt is kedvelik, ha épületekben, esetleg elhagyatottnak látszódó padláson kell építkezniük. A meleget kevésbé viselik, ezért úgy gondolják, hogy a hőség megzavarja az idegrendszerüket, így ennek köszönhetően könnyebben, a kisebb vészhelyzetben is a megfutamodás helyett, a támadás iránt döntenek. A méreganyagaikat a fullánkjukon keresztül juttatják a szervezetbe, ahogy egy szúrás megtörtént, jobb, ha még frissen elkezdjük a hűtést, jegelést, hiszen a csípés következtében gyulladás is kialakulhat a szervezetünkben. A méreganyag összetevőjében megtalálható az acetilkolin, valamint kisebb mértékben hisztamin, dopamin, szerotomin, kinin.

Lódarázs

Eléggé elterjedt fajról beszélünk, hiszen Európában, Ázsiában is megtalálhatóak, de idővel, már Észak-Amerikában is elterjedtek. Igaz az utóbbi területen csak betelepítés útján. Korábbi társaikhoz hasonlóan, ők is társas életet folytatnak, kolóniái a kora tavasztól akár a késő őszi időszakig aktívak, mondhatnánk úgy is a fagyok megszűnésétől, a következő fagyok kezdetéig találkozhatunk velük. Ahogy közeledik a tél,  sorban a dolgozok elhaláloznak, így a kaptár teljesen üressé válik, a korábbi lakók közül egyedül egy éli túl, ő a királynő. Csak ők képesek arra, hogy átteleljenek és a tavasz közeledtével, új családot alapíthassanak, a korábbi, vagy esetleg teljesen új környezetben. Teste  masszív felépítésűnek mondható, hiszen hatalmas erővel rendelkezik, ez onnan is kivehető, hogy szúrása fájdalmas és fullánkját sérülésmentesen vissza tudja rántani. Míg egyes darázs félék szúrása könnyen átvészelhető, a lódarázs  csípése súlyos allergiás tüneteket is kiválthatnak a szervezetből, amely kezelés elmulasztása esetén akár halált is okozhat.

Tőrösdarázs

Hazánk és bátran kijelenthető Európa legnagyobb darázsfajának számít. A puszta megjelenésével is félelmet képes kiváltani az emberből, hiszen hatalmas méretű és hangos zümmögéssel képes repülni. Kifinomult érzékszerveinek köszönhetően, mondhatjuk, hogy akár milliméter pontosan eltalálja a kiszemelt célpontot. Ám nem szabad összetéveszteni a ember közelségében élő társas darazsakkal. Leginkább a lódarázzsal lehet összekeverni, viszont a kettő között az a  legnagyobb eltérés, míg a lódarázs rendkívül agresszív, addig a tőrösdarázs inkább a nyugalmat részesíti előnyben. Ez abban is megfigyelhető, hogy amíg nem fogjuk meg őket, tehát amíg nem érinkezünk velük, addig fullánkjukat ők nem használják. Ez a fajta inkább olyan darázsnak mondható,  a látszat ellenére, hogy amíg csak lehet inkább a megfutamodást választja a támadás helyett,  A tőrösdarazsaknak a peterakáshoz nagyobb termetű rovarok lárváira van szükség. Míg ránk emberre csak ritkán támadnak, addig a bogaraknak egyik főellenségük,  hiszen a mérge kimondottan az idegrendszert támadja és akár bénulást is okozhat, bár ha embert megcsíp, azért ránk nem hat ennyire veszélyesen a mérge. Védett faj, emiatt eszmei értéke akár 50.000 Ft is lehet.

Összegzésül elmondható, hogy a darázscsípés tünetei közé tartozik a szúrás környéki viszketés érzése. Súlyosabb esetekben előfordulhat bevérzés, vérnyomásesés, szédülés, viszont akár ájulás, de még bénulás is. Már a tünetek jelentkezésénél erősen ajánlott orvoshoz fordulni, hiszen csak ő tudja megmondani a pontos diagnózist, illetve a kezelést is ő tudja csak ellátni. Nem kell egyből a legrosszabbra gondolni ezt fontos megjegyezni, de ahogy a mondás tartja, jobb félni, mint megijedni. Ha viszont a darazsak a környezetünkben erősen elszaporodtak,  keressünk fel szakembert, hogy a veszélyhelyzetet a darazsak kiirtásával mielőbb meg tudja szüntetni.